Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
131 2777. Az 1881 : LIX. t.-cz. 50. §-a alapján indított semmiségi perben abban az esetben, ha az idézett t.-cz. i?9. §-ában felsorolt esetek lenn nem forognak és felperes az alapperben kötött birói egyezséget csak megsemmisíttetni, nem pedig annak valamely arra vonatkozó alkalmas okból érvénytelennek kimondását kérte, a bíróság abba a kérdésbe, hogy a birói egyezség más okokból érvénytelennek tekintendő-e, nem bocsátkozhatok. rr/i/állás : M. G.-né férje ellen nő- és gyermektartás iránt pert indított, a melyben a felek 1906 deczember 12-én a következő birói egyezséget kötötték: Alperes kötelezi magát 1906 deczember 10-től kezdve felperesnek végrehajtás terhe mellett havonként 100 K-t nő- és gyermektartás fejében fizetni; felperes a mindenkori tartásdíj elvesztésének terhe mellett arra kötelezi magát, hogy havonként egyszer alperes rendelkezésére adja a K. nevű gyermeket. Alperes férj 1907 július 8-án keresetet indít a birói egyezség megsemmisítése iránt az alapon, 1. hogy az egyezség gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott, 2. hogy a gyermek láthatása tekintetében csak az árvaszék jogosult intézkedni, 3. hogy az egyezségileg biztosított jogot az árvaszéknél kellett érvényesíteni, 4. hogy az egyezségben a nő- és gyermektartás egy összegben állapíttatott meg, a nélkül, hogy megjelölve volna, mi a nő, mi a gyermek tartására eső összeg, 5. hogy az egyezség helytelenül van szövegezve, értelmezéséhez tanúkihallgatás szükséges, 6. hogy az egyezség nem lett volna megköthető, mert a gyermektartási díj iránti intézkedés nem a polgári peres útra tartozik. A felebbezési biróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. A felhozott panaszok azonban alaptalanok. A felperes a keresetben 1—6. pontok alatt felsorolt okokból kérte az alperessel 1906. évi deczember 17-én 1906. Sp. VIII. 2856/3. sz. a. a budapesti VIII—X. kerületi kii-, járásbíróságnál megkötött birói egyezséget semmisnek kimondani. Azok a felsorolt okok azonban nem vonhatók az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-;i g), i) és k) pontjaiban meghatározott azok alá az esetek alá, a melyekben az idézett törvény 50. §-a szerint a birói egyezség semmiségi keresettel megtámadható. 9*
