Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

119 tömeg fen tartása érdekében merültek fel, azoknak számszerű valódisága ellen pedig kifogást nem is tettek. Ez a panasz lényegében alapos. A felebbezési bíróság tényképen megállapítja ugyan és ez a meg nem támadott megállapítás a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó, hogy a szóban forgó kiadásokat egyfelől oly időben teljesítette a zárgondnok, a mikor zárgondnokká még nem is volt kinevezve, miből azt a jogi következtetést -vonja le, hogy a zárgondnok eme kiadásai még valóság esetében sem terhelhetik a végrehajtási tömeget, másfelől pedig a kiadások egy részével olyan tartozásokat egyenlített ki a zárgondnok, a melyek nem az ő zárgondnoki kezelésének ideje alatt merültek fel, hanem még az elhalt végrehajtást szenvedő B. P. Aurél idejében, miből ugyancsak azt a jogi következtetést vonja le a felebbezési bíróság, hogy ezeknek a tartozásoknak kiegyenlítése sem tartozik a zárgondnok hatáskörébe. Bár kétségtelen, hogy a zárgondnok a kezelésére bízott vagyon dolgában csakis a zárgondnoki tisztébe bevezetés és illetve a bíróság által kinevezésének, vagy megerősítésének napjától járhat el az 1881: LX. t.-cz. 245. §-ában meghatározott jogkörében, a minek következése az, hogy zárgondnoki minőségben ez időpont előtt a végrehajtási tömeget terhelő kiadásokat sem tehet: mégis ebben az esetben a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg, midőn döntését kizáróan arra a tényre alapította, hogy a zárgondnok a jóvá nem hagyott kiadások tételekor még nem volt zárgondnoknak kinevezve. Xem vonta ugyanis a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál mérlegelésének körébe az 1904 november 8-án az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyaláson történteket. Nevezetesen nem mérlegelte, vájjon az eme tárgyaláson jelen volt végrehajtatok akkor, a mikor M. Illést hozták zárgondnoknak javaslatba, tudtak-e ennek a végrehajtási tömeg tekintetében már addig is kifejtett működéséről és az annak érdekében tett kiadásairól? Nem vonta mérlegelése körébe a hitelezőknek a kincstárral szemben fennállott szerződéseknek teljesítésére vonatkozó megállapodását és ennek kapcsán nem mérlegelte az elsőbiróság meghallgatta szakértők véleményét sem, a mely éppen a felebbezési bíróság jóvá nem hagyta kiadások szükségszerűségére vonatkozik. Azt sem vonta mérlegelése és ennek alapján jogi megítélésének körébe, nem