Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

92 bezési biróság felperest 19,355 K 60 f iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a íelebbezési biróság a peres felek közt létrejött adásvételi szerződés 6. pontját szűken értelmezte, mert e pont alapján az alpereseket, a kiknek mulasztása kényszerítette a felperest arra, hogy az érdekükben megvásárolt ingatlan vételára után azt a késedelmi kamatot fizesse az ingatlan eladójának, a melynek hányadrészét most az alperesektől követeli, ennek a kamatnak a megtérítésére annál is inkáb kellett volna kötelezni, mert az alperesek a felperestől megvett ingatlant már 1906. évi okt. l-e óta használhatták, a nélkül, hogy ezért a felperesnek ellenértéket fizettek volna. A felperes panasza azonban alaptalan. A meg nem támadt, tehát a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás (S. E. 197. §.), de a felperes által felülvizsgálati kérelmében is előadottak szerint, a felperes a szóban forgó ingatlanok eladójával szemben azért lett késedelmes fizetővé, mert B. vármegye törvényhatósága sokkal későbben hagyta jóvá a felperes város kötötte adás-vevési szerződést, semmint azt a felperes az alperesekkel is kötött szerződések feltételeinek megállapításakor remélte volt. Ebből a nem vitás tényállásból nyilvánvaló, hogy az alpereseknek fizetési késedelme — a melynek következményeképpen az alsóbiróságok az alpereseket a hátralékos tartozások és a késedelmi kamatok megfizetésében jogerősen el is marasztalták — semmiféle okozati összefüggésben nincs a felperes késedelmével, a melyet csakis felperes előrelátásának kisebb mértéke okozott és a melyért az alperesek felelősekké nem tehetők. Nem felelősek tehát az alperesek ezekért a késedelmi kamatokért a köztük és a felperes közt létrejött adás-vevési szerződés 6. pontja alapján sem, mert e pont ama rendelkezése, hogy a vevő azokat a költségeket, a melyek a Sz—i uradalom megvételével és parczellázásával felmerültek, a vételár arányában felperesnek megfizetni köteles, a szavak közönséges értelmének alapul vételével való helyes értelmezése szerint nem vonatkozhatik azokra a költségekre, a melyeket a felperes okozott avval, hogy nem számolt eléggé a törvényhatósági jóváhagyás esélyeivel és avval a lehetőséggel, hogy a községi és törvényhatósági határozatok végrehajthatóságát felebbezéssel késleltetni lehet, a minek