Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
60 tárgyaláson bemutatott nyilatkozatából, hogy a II. r. alperes a keresetbe vett összegnek megfizetésére a felperessel szemben semmiféle alakban kötelezettséget nem vállalt. Mert a felebbezési bíróság csak törvényadta jogával élt, midőn a felek szolgáltatta bizonyítékokat és a per egyéb adatait, a S. E. 64. §-a értelmében, szorgos méltatással mérlegelte, e mérlegelés eredménye pedig — mivel egyfelől a felebbezési biróság Ítéletében tüzetesen kifejtette azokat az indító okokat, a melyek megg)rőződését előidézték, másfelől pedig a felperes maga sem mutatott reá olyan eljárási jogszabályra, a melyet a felebbezési biróság ténybeli meggyőződése megalkotásakor megsértett volna, hivatalból figyelembe jöhető ilyen jogszabálysértés pedig szintén nem volt észlelhető — mint ténykérdés a felülvizsgálatnak nem tárgya. Ezekből az okokból a felperest alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Curia L G. 396/1907. 1907 deczember 3.) 2744. A perben érdekelteknek hiányos perbeidézése a S. E. 17. §-a világos rendelkezése szerint nem tartozik azon esetek közé, a melyekben a kereset kijavítása elrendelhető és a majorsági zsellérszolgálmány megváltása iránti per az úrbéri perektől eltérő olyan közpolgári per, a melyben mint felek csak azok szerepelhetnek, kik mint felperesek kellő ügyvédi képviselet mellett keresettel felléptek, vagy mint alperesek perbe idéztettek; következőleg e perekben nincs helye annak, hogy harmadik személyek hivatalból perbe idéztessenek, vagy hogy e czélból a kereset pótlása hivatalból elrendeltessék. A tulajdonjog az összes érdekeltek perbenállása nélkül meg nem állapítható. Felperesek, kik az összes telekkönyvi érdekeltek perbe nem vonása miatt váltak pervesztesekké, az 1896 : XXV. t.-cz. 30. §-a értelmében perköltségben marasztalandók.