Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

58 szerint 1907. évi február hó 17-én volt volna lefizetendő, az pedig nem nyert megállapítást, hogy azokra a váltókra bárminő összegű fizetés történt volna s így kétségtelen, hogy felperesnek jelzett követelése jelenleg is fennáll. Ezeknél fogva, tekintettel arra, hogy a zálogjog korlátlan és feltétlen bekebelezése már önerejénél fogva feljogosítja a hitelezőt a jelzálog mindenkori tulajdonosával szemben arra, hogy követelését a jelzálogból kielégíthesse: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperessel szemben, ki a C) alatti adásvevési szerződés 3. pontjában a felperes jelzálogilag biztosított követelésének kielégítésére külön kötelezettséget is vállalt és a kinek módjában állott a fent jelzett telekkönyvi betétben G. 35. sorszám eszközölt zálogjogi bekeblezés alapjául szolgált A) alatti okiratot a telekkönyvi hivatalnál bármikor megtekinteni, a melyből meggyőződhetett, hogy a kérdéses zálogjogi bekeblezés az A) alattinak 1902. évi márczius hó 4-én történt kiállításától számítandó 20 félév alatt adandó váltókölcsönnek szolgál biztosítására, jóllehet a 20 félévi időtartamba a D) és G) alatti váltók kiállításának ideje beleesik, felperest keresetével elutasította azon a téves alapon, hogy követelése a jelzálogul szolgáló ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak az alperes javára történt bekeblezése után keletkezvén, alperes a felperes követelésének a jelzálogból való kielégítése tűrésére nem kötelezhető; ugyanazért, miután a fizetésre irányuló kereseti kérelemben a kevesebb, t. i., hogy alperes a jelzálogból való kielégítés tűrésére köteleztessék, benfoglaltatik, a felebbezési biróság Ítéletét meg kellett változtatni és alperest a fenti értelemben a tőkekövetelés és kamatok tekintetében a jelzálogból való kielégítés tűrésére és egyúttal, mint pervesztes felet, a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján az összes perköltség megfizetésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 393/1907. 1907 szeptember 27.) 2743. Rosszhiszeműen szerzett zálogjogot az a hitelező, a ki annak megszerzése időpontjában tudomással birt arról, hogy adósa az ingatlant ezt megelőzően már másra átruházta volt.