Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

31 mással bir, a megbízó vevő az ingatlant csak a harmadik személy jogával terhelten vette meg. Ugyáüás : T. János eladta az ingatlanán levő faállományt F. Lajosnak, később pedig magát az ingatlant L. Samunak, a kinek a vételnél B. Károly volt a megbizottja és aki az előző faeladásról tudomással birt. Midőn L. Samu az erdei fát elszállítani akarta, ebben F. Lajos megakadályozta, mire L. Samu utóbb nevezett ellen pert indít 40.000 m. fa elhordásának tűrése iránt. A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjára alapitja, az ez irányban előterjesztett panaszai azonban megállható alappal nem birnak. A bíróság T. János tanúvallomását mérlegelte, és a S. E. 64. §-a szerinti mérlegelésének az a végeredménye, hogy e tanú vallomását valónak fogadta el, a S. E. 197. §-a értelmében felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A felebbezési bíróság pedig megállapította, hogy tanú, midőn ingatlanait B. Károlynak, a ki a bíróság tényállása szerint az adásvétel megkötésénél felperes megbízottjaként szerepelt, eladta, megmondotta, hogy az ingatlanokon levő fákat korábban alperesnek adta el azzal a feltétellel, hogy alperes azokat 1906. évi április hó 25-ik napjáig levágassa és 10 év alatt az erdőből kifuvaroztassa, mire B. Károly azt felelte, hogy ő majd kiegyezik alperessel. Minthogy pedig jogszabály szerint a megbízott utján kötött jogügyletek rendszerint az általa szerzett jogokkal és elvállalt kötelezettségekkel mennek át a megbízóra; továbbá minthogy B. Károly az adásvételi szerződés megkötésekor az előadott tényállás szerint a T. János és alperes között létesült szerződésről és annak feltételeiről tudomással birt és ennek folytán a megbízó és megbízott közötti jogviszonyból kifolyólag felperes jóhiszemben az ingatlanokat csak alperesnek a fennebb jelzett jogával terhelten vásárolhatta meg; és ennélfogva jelen perben közömbös az, hogy felperesnek megbizottja, B. Károly ezt felperes tudomására hozta-e, vagy sem, s jelen perre befolyással nem birhat és alperesnek jelzett jogát meg nem szüntethetné az sem, ha T. János és felperes egymás közt az ingatlan állagára nézve kötött B) alatti adásvevési szerződés ren-