Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

24 származik (hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1897. G. 392. szám alatt).* A felebbezési bíróság az A. alatti okiratot nem mellőzte; azonban a szerződést a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése alkotja és így az a körülmény, hogy alperesek az A. alatti okiratot kiállították, nem zárja ki annak lehetőségét és alperesek részéről bizonyítását, hogy az az okirat a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését a maga egészében nem tartalmazza; az pedig, hogy az okiraton kívül álló körülményeknél fogva a feleknek mi volt a valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése, ténykérdés, mire nézve a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás csak az e törvényszakaszban kijelölt alapon támadható meg. Ámde erre az alapra visszavezethető tüzetes panaszt felperes felülvizsgálati kérelmében fel nem hozott. A felebbezési bíróság az indító okok előadása mellett tényként azt állapította meg, hogy az A. alatti okirat kiállításakor felperesnek ennél eljárt megbízottja kikötötte azt, hogy felperes előbb az illető használt cséplőgépet megtekinti és a telekkönyvi állás útján az I. rendű alperes vagyoni viszonyáról meggyőződik. Habár ez a kikötés nyilván csak a felperes javára történt és így felperes attól a kikötéstől tetszéséhez képest el is állhatott, mégis annál a kikötésnél fogva felperesnek jogában állott az is, hogy az illető cséplőgép és telekkönyvi állás megtekintése után, reánézve kedvezőtlen eredmény esetében magától az ügylettől elálljon; következésképen nyilvánvaló, hogy ehhez a kikötéshez képest a szerződés végleges hatályához felperesnek további jogcselekménye megkívántatott és így ennél a kikötésnél fogva az A. alatti okirat kiállításakor a felek közölt a szerződés a maga egészében véglegesen jogilag még létre nem jött. Továbbá a felebbezési bíróság az indító okok előadása mellett tényként azt is megállapította, hogy az A. alatti okirat kiállításakor az I. rendű alperes kikötötte, hogy reá nézve az abban az okiratban foglalt ügyleti kijelentés csak akkor kötelező, ha ahhoz az ügylethez az ő felesége hozzájárul. * Lásd III. kötet 232. lapján.