Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

termelt szalmás növények learatására nézve az aratókkal olyan szerződést kötöttek, hogy ezek az aratórész fejében a termények Vu-ed részét kapják és a termett magot szalmástul együtt a haszonbérlemény területéről elvihetik, a szerződési okirat említett pontjaiba ütközőnek minősítette. Köztudomású tény az, hogy a nagyobb haszonbérleteknél, milyenek közé az alpereseknek az 1100 • ölével számított mintegy 1200 holdat, vagyis 825 katasztrális holdat kitevő haszonbérleménye is tartozik, országszerte szokásos a szalmás növények learatását részes aratók által olyképen végeztetni, hogy ezek a learatott termésnek meghatározott részét és pedig ennek szalmáját is, munkájuk díja fejében kapják és maguknak elviszik. Ezzel az országszerte dívó szokással szemben a szalmából a részes aratóknak jutó rész elvitele a birtokról csak akkor volna szerződésellenes cselekménynek minősíthető, ha a részes aratóknak jutó szalmának a haszonbérleményről elvitele kifejezetten megtiltatik a szerződésben. Azonban az A. alatti szerződési okirat 5. és 8. vagy más pontjaiban ilyen világosan kifejezett tilalom nem foglaltatik és az arató részeseknek jutott szalmának a részesek által a birtokról elvitele távolról sem minősíthető akár a haszonbérlemény részes termésre való kiadásának, akár a szalma elhordásának, eladásának vagy elajándékozásának, akár végül rendeltetésellenes felhasználásának vagy eltüzelésének, mert a földnek részes termés alá kiadása magának a terménynek az előállításából, ellenben a részes aratás csak az előállított terménynek a földtől elválasztásából és az ezért járó munkadíjnak terményben való kiszolgáltatásából áll. Minthogy ekként az alpereseknek a kereset egyedüli alapjául felhozott s fent tárgyalt cselekménye az A. alatti szerződési okirat 5., 8. vagy bármely más pontjának határozmányába nem ütközik és szerződésszegést vagy a pontos teljesítés elmulasztását magában nem foglalja, azért a felperest a szerződési okirat 14-ik pontja az alpereseknek a haszonbérletből kimozdítására, vagyis a szerződésnek megszüntetésére fel nem jogosítván, a felperest alaptalan keresetével elutasítani és mint teljesen pervesztest a S. E. 109. §. alapján az első bírósági és felebbezési költség megtérítésére kötelezni kellett, (Kir. Curia I. G. 507/1906. 1906 szeptember 7.)