Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
ELŐSZÓ A VI. KÖTETHEZ. A jogászközönségnek hasznos szolgálatot vélünk teljesíteni, a midőn a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanács legújabb határozatainak gyűjteményét közrebocsátjuk. Reménylhető, hogy rövid idő választ el attól az általános óhaj valósításától, hogy az új polgári perrendtartás megalkottatni s ezzel a szóbeliség és közvetlenség elve az egész vonalon, vagyis nemcsak a sommás, hanem az eddigi rendes perekben is érvényre fog jutni. Ha a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanácsa határozatainak rendszeres gyűjtemény alakjában való közzétételének főczélja ezentúl is az lesz, hogy az 1893 : XVIII. t.-czikkben foglalt sommás eljárásban lefektetett új perjogi elvek a curiai gyakorlat alapján könnyebben megérthetők legyenek és az egyes curiai határozatokban kifejezésre jutott, úgy az eljárásra, mint az anyagi jogra vonatkozó döntések a jogkereső feleknek, a gyakorló ügyvédeknek és a bíráknak tájékozásul szolgáljanak, úgy kétségtelen, hogy e határozatoknak gyűjteménye hivatva lesz arra is, hogy az összes perekre kiterjedően alkotandó új törvényre való átmenetet előkészítse, minthogy köztudomás szerint az új törvény tervezete a/. 1893 : XVIII. t.-czikkben foglalt alapelvi rendelkezéseken lényegileg alig változtat, hanem azokat csak megfelelően átalakítja, kibővíti, következóskép e gyűjtemény az alkotandó új törvény alkalmazásánál is nélkülözhetlen segédforrásul szolgálhat. Túlnyomó fontosak voltak azok az okok. a melyek a törvényhozást arra indították, hogy az új eljárás ne egyszerre az összes perekre terjesztessék ki, hanem egyelőre a sommás perekre szoríttassák, a mely okok közül a főok az volt, hogy az új intézmény előbb a kevesebb fontosságú perekben verjen gyökeret és a gyakorlatban netán mutatkozó hiányok az új törvényben elkerülhetők legyenek. Azonban a törvényhozás eme rendelkezésének, sajnos, egyik árnyoldala abban nyilvánult, hogy az új eljárás alapelveit tanulmány tárgyává a jogászközönségünknek csak kisebb része tette. Ennek véget fog vetni az alkotandó új törvény, mely az ügyek ellátására nézve válogatást nem enged, rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatot nem tűr, következően a megváltozott helyzetnek megfelelően kénytelen lesz mindenki, a ki a jogszolgáltatásnál akár mint ügyvéd, akár mint biró működik, az új elvekkel megismerkedni, azok szellemébe behatolni és azokat érvényesíteni. Már eddig is azok, kik az új eljárással behatóbban foglalkozni hivatva voltak, annak előnyét felismerték, a mely előny különösen abban mutatkozik, hogy a tényállás megállapítása már a két alsóbiróságnál leli határát, hogy a biró felszabadítva a rideg formalismus és az Írásbeliség békói alól, a tényeknek és bizonyítókoknak szabad mérlegelése mellett a tényállást legjobb belátása és meggyőződése szerint van hivatva ós jogosítva megállapítani és a legfőbb bíróság, a mellett, hogy az eljárási szabályok megtartása felett őrködik, csupán a jogkérdést teszi felülvizsgálat tárgyává, mi á tal egyúttal gyors és alapos jogszolgáltatás érhető el ós az eddigi tapaszlalatok szerint el is éretett. a*
