Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

?37 szabályozott (fix) ügyletté minősiti valamely vagyoni érdek és egyéb körülmények fenforgása nélkül már a feleknek az ügylet létesítésénél világos szavakban kifejezett megfelelő puszta akarata is. A felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti okirat szerint D. Simó az illető árut ezzel az okirattal rendelte meg felperesnél és a fenn kifejtettekhez képest ezt a megrendelést felperes elfogadta; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a felek között a vételi ügylet az A) alatti okirat tartalmának megfelelően létesült és így az A) alatti okirat tartalma az eladó felperesre nézve is a maga egészében kötelező. Az A) alatti okirat szó szerint tartalmazza azt is: '(szállítandó deczember 15-én 1902, úgy hogy január l-re már ott legyen»; ez a kitétel pedig a használt szavak közönséges értelménél fogva világosan fejezi ki vevőnek a fentiek szerint az eladóra nézve is kötelezőleg kiható és az ügylet létesítésénél nyilvánított azt az akaratát, hogy a teljesítési határidő meghatározása az ügyletnek olyan lényeges kikötése, hogy a későbbi teljesítést a feleknek irányadó akarata világosan kizárja; következésképen a felebbezési biróság a felek között létrejött vételi ügyletet az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette a K. T. 355. §-ban szabályozott (fix) ügyletnek. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, de e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint felperes az illető árut a C F alatti okirat tartalmához képest vevőnek csak az 1903. évi január hó 23-ik napján szállította el; e mellett a tényállás mellett eladó felperest az árú átadásában nyilván késedelem terheli és így vevő a kereskedelmi törvény 355. §. szerint az eladónak az utólagos teljesítésre időt engedni és eladót a szerződéstől elállásáról értesíteni nem tartozott, hanem a szerződéstől egyszerűen elállhatott, mintha az meg sem köttetett volna. Ezeknél fogva nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felperest keresetével elutasította; éppen ezért felperest felülvizsgálati kérelmével is el kellett utasítani, és a S. E. 204. §. alapján a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Guria I. G. 586/1906. 1907 január 28.)