Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

148 kimondása megtagadandó és annak a félnek törvényes képviseltetése iránt hivatalból intézkedés teendő. A felebbezési bíróság a felebbezési tárgyaláson meg nem jelent felperes felebbezését visszautasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság végzését feloldotta és ezt a bíróságot utasította, hogy felperesnek törvényes képviselete tárgyában hivatalból intézkedjék és pedig a következő indokolással: A felebbezési bíróság felperesnek az általa folyamatba tett igényperben az elsőbiróság ítélete ellen beadott felebbezését a S. E. 162. §-a alapján azért utasította vissza, mert felperes az 1906 október 5. napjára kitűzött felebbezési tárgyaláson szabályos idézés ellenére sem személyesen, sem megbízott utján meg nem jelent. A felebbezési bíróságnak a felperes által felfolyamodással megtámadott ez a végzése azonban lényeges eljárási jogszabályba ütközik. Felperes ugyanis a felebbezési bíróság megállapítása szerint a nagyenyedi orsz. letartóztatási intézetben tölti ki ez idő szerint a reá kiszabott szabadságvesztés-büntetést és itt kézbesítették neki az 1906 okt. 5-ére kitűzött felebbezési tárgyalásra idéző végzést is a S. E. 18. §-án alapuló azzal a meghagyással, hogy a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által megjelenjen, hogy továbbá a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti okiratait és lehetőség szerint egyéb bizonyítékait, nevezetesen tanúit is magával hozza, a mely utóbbi meghagyás igényperben, tekintettel az 1881 : LX. t.-cz. 95. §-ában foglalt megszorításra, különösen fontos. A felebbezési bíróság azonban tartozott volna figyelemmel lenni arra a körülményre, hogy felperes, bár neki jogi értelemben teljes cselekvési szabadsága van, ezzel a szabadsággal a fogalom physikai értelmében nem rendelkezik, sőt a fegyházbüntetés végrehajtása tárgyában 1880 aug. 9-én 2106. I. M. E. sz. a. kibocsátott igazs. min. rend. 69. §-a szerint rokonai látogatását is csak negyedévenként fogadhatván, annak 67. és 68. §§-ai értelmében pedig levelet is rendszerint csak negyedévenként és csak legközelebbi hozzátartozóinak Írhatván, a mely kedvezmények tőle ugyané rendelet 81. §-a szerint fegyelmi fenyíték gyanánt el is vonhatók, ez mind megannyi oly akadály, a melyek reá nézve lehetetlenné tették a tárgyaláson a megjelenést va,Lrv megfelelő meghatalmazottnak kellő utasítását. Ily körülmények