Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

128 alatt csak azok értendők, a melyek a vétel idejében tényleg az ingatlanon találtatnak; ha tehát a vétel feltétele akkor állott be, a mikor vállalkozó a házat teljesen még fel nem építette, az építtető: kutat, kerítést és kályhákat átadni nem tartozik, illetve vállalkozó ilyenek értékét a vételárba beszámítani nem jogosult. Ügijállás: H. I. tanár, kinek S-on beltelke volt, F. P vei az A) alatti szerződés szerint abban állapodott meg, hogy utóbbi a telken házat épít 6600 K építési költségért, mely költség évi 600 K részletekben törlesztendő ; ha azonban H. I. más helyre helyeztetnék át, F. P. tőle a telket a házzal és tartozékaival együtt 1400 K-ért megveszi. A kutat, kerítést és kályhákat H. I. sajátjából tartozott előállítani. H. I. még mielőtt F. P. a házat teljesen felépítette, más helyre helyeztetvén át, utóbbi hajlandó ugyan a házat mint vevő átvenni, azonban a 1400 K vételárból levonásokat kiván tenni. (A további ügyállás a következő határozatból tűnik 'ki.) H. I. pert indít F. P. ellen 1400 K vételár iránt, a felebbezési biróság alperest a felperes részéről adandó átiratási engedély átvétele ellenében 597 K 40 f-ben marasztalja, a további 802 K 60 f-re nézve felperest elutasítja, ellenben a kir. Guria alperest a 802 K. 60 f-ben és perköltségben marasztalja a következő indokolással: Alaposnak találtatolt a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság a keresetet 802 K 50 fillér résztőkére nézve a peres felek közt kötött szerződés ellenére jogszabály sértésével utasította el. A felebbezési biróság ugyanis az A) alatti okiratba foglalt szerződés 5-ik pontját akként értelmezte, hogy a szerződés létesülésekor a felek akarata arra irányult, hogy a felperes kívánatára érvényesülő adásvételi szerződés alapján az alperes az egész 1400 K vételárt csak arra az esetre tartozik fizetni, ha az három darab kályhával, kúttal és kerítéssel van felszerelve, és minthogy ezek a felszerelési tárgyak hiányoznak, azoknak 802 K 60 fillér értékét az alperes az 1400 K összegből levonni jogosult. Ez az értelmezés nem helyes. Az A) alatti szerződési okiratban annak tartalma szerint a felek jogviszonyaikat csak arra az esetre szabályozták, ha a felperes a 6600 K építési értéket a meghatározott évi 600 koronás törlesztésekkel vagy egyszerre való lefizetéssel egészben megfizeti, továbbá ha a felperes az ingatlant az egész 6600 K építési költség kifizetése előtt eladná, végre pedig ha a felperes elhalna