Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

126 mert nem tekintve, hogy az 1894 : XVI. t.-cz. 81. §-a az -özvegyi jog jogi jellegének kérdését nem érinti, ezt a törvényszakaszt a törvény 129. §-ának első bekezdése értelmében nem alkalmazzák az ország ama részeiben, a melyekben az 0. P. T. van hatályban. A mi pedig az özvegyi jognak az 0. P. T. szempontjából megítélt jogi természetét illeti, ez lényegesen különbözik a magyar jog szabályozta özvegyi jogtól és már azért sem tekinthető tisztán a haszonélvezet dologjogának, mert az azt szabályozó 757. §. az 0. P. T.-nek «a házastárs törvényes örökjoga* felírású czimében van elhelyezve. Az 0. P. T. által megállapított hitvestársi öröklés — mert csakis ilyenről és nem e fogalomnak magyar jogi értelmében vett özvegyi jogról lehet itt szó — sajátképpen a törvény által az örökhagyónak a házastársat túlélő leszármazói javára rendelt, tehát feltételes hitbizományi helyettesítés, olyképpen, hogy a házastárs egy örökrész erejéig előörökös. Élvezeti joga pedig nem tisztán haszonélvezet az 0. P. T. 509—520. §§-ai értelmében, hanem korlátolt tulajdonjog, a haszonélvező jogaival és kötelezettségeivel, úgy a mint azt az 0. P. T. 613. §-a a hitbizományi helyettesítés esetére szabja meg. Ebből pedig szintén nyilvánvaló, hogy joga örökösödési természetű is, a miből ismét az következik, hogy annak az örökhagyó hitelezője javára — ebben a perben tehát alperes a felperes javára — korlátozását az érvényes jogszabály alapján és értelmében tűrni köteles, lévén a haszonélvezetre rendelt örökrész is az örökhagyó oly vagyona, a melyből ennek hitelezője kielégítést követelhet. Azonban még abban az esetben is, ha alperes jogi helyzetét a haszonbérlő jogviszonya szempontjából bíráljuk meg, alperes is köteles a maga részéről az élvezett hagyaték arányában az örökhagyó adósságainak kielégítéséhez járulni, mert az 0. P. T. 512. §-a értelmében a haszonélvező minden terheket átvállal, a melyek a haszonélvezés engedélyezésekor a szolgalmi dologgal össze voltak kötve; már pedig az örökhagyó halálakor a felperes keresetével érvényesített tartozás fennállván, alperes a maga haszonélvezetét csakis az ezzel terhelt ingatlanból kaphatja. De nem állhat meg alperes felülvizsgálati kérelmének a telekkönyvi rendtartás 61. és 72. §-aiban foglalt jogszabály megsértésére alapított panasza és érvelése sem; mert alperes az örökrésze után neki biztosított haszonélve-