Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

()7 fejében jelzálogul lekötött ingatlanok telekkönyvi tulajdonosának örököse volna. Annak előrebocsátása mellett, hogy az a kérdés, vájjon valaki örököse-e valamely elhalt személynek, nem is ténykérdés, hanem jogkérdés, a csatolt hagyatéki iratokból és az örökösödési per irataiból az tűnik ki, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanokat P. Jakab eredeti telekkönyvi tulajdonos után fele részben ennek leánya P. Juliánná, másik fele részben pedig ennek a leányának a férje B. Josif örökölte, a kire a P. Juliannára jutott fele rész örökösödés útján szállott, B. Josif után pedig ezeket az ingatlanokat fele részben az alperes, másik fele részben pedig ennek férje P. Vaszilie örökölte, a férj jutaléka pedig adásvételi szerződés alapján ment át az alperes telekkönyvi tulajdonába, mert B. Josif után az ingatlanok az iratoknál fekvő és az alperes, valamint ennek férje részéről jogerőre emelkedni engedett hagyaték átadási és telekkönyvi bekebelezési végzések tartalma szerint ilyen czímeken adatták át P. Vaszilienek is, az alperesnek. A felebbezési bíróság pedig nem azt mondotta ki, hogy a jelzálogai lekötött ingatlanokat az alperes közvetlenül az eredeti telekkönyvi tulajdonosként bejegyezve volt P. Jakabtól örökölte és minthogy nyoma sincs annak, hogy az alperes a per során azzal is védekezett volna, hogy a szóban forgó ingatlanokat ő és férje néhai B. Josif után élők közötti adásvételi szerződés útján, nem pedig örökösödés czímén szerezték meg, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt akkor, a mikor erre a kérdésre és a hagyaték átadó végzésnek e részben vitatott téves voltára ki nem terjeszkedett és a mikor az alperes és férje nem csak, hogy jogerőre emelkedni hagyták a hagyaték átadó végzést, hanem az alperesnek férje a reá örökösödés czímén szállott jutalékot az alperesre át is ruházta. Az alperesnek az a további panasza sem bír megállható alappal, hogy a felebbezési biróság tévesen állapította meg a telekkönyvi rendtartás 74. §-ban foglalt feltétel bekövetkezését, a mennyiben az alperes és férje nem öröklés czímén, hanem a fentebb már említett adásvételi jogügylet alapján lettek a jelzálogul lekötött ingatlanok tulajdonosaivá és sem az alperes, sem pedig az ő férje nem örökösei annak a P. Jakabnak, a ki a zálogjog bekeblezése idején tulajdonosként volt a telekjegyzőkönyvben bejegyezve ; Curiai határozatok. XII. köt. 7