Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

m 2538. A más kárára gazdagodás magában véve követelés alapjául csak akkor szolgálhat, ha az alaptalan, illetőleg jogtalan volt; következéskép az ingatlan vevője jogtalanul nem gazdagodott azzal, hogy eladó a haszonbérlőt a haszonbérleti szerződés időelőtti megszüntetése iránt kárpótolta és a haszonbérleménynek időelőtti viszszabocsátása következtében a haszonbérlő által hagyott ugar és teljesített szántás a vevőnek vagyoni előnyt okozott. Ügyállás: Az A) alatti szerződés alapján Sz. G. 1904 május 5-én 340,000 K-ért megvette L. B. és nejétől ezeknek t. i. birtokát oly feltétellel, hogy a birtokra nézve fennálló haszonbérleti szerződést eladók ly04 október l-ig megszüntetetik és a birtokot a haszonbérlettől szabadon ugyanakkor vevőnek átadják. Eladók a haszonbérleti viszony megszüntetése iránt •a haszonbérlő L. Ferencz ellen pert indítottak, azonban pervesztesek lettek, mire vele 1904 szeptember 29-én a B) okirat szerint akkép egyeztek ki, hogy haszonbérlőnek többek közt a bérleményen teljesített szántás és egyéb munkálataiért 5574 K-t fizetnek. Az A) a. vételi szerződés szerint a felek közt nem volt az kikötve, hogy eladók mennyi szántott területet és mennyi fekete ugart tartoznak a birtokkal 1904 október 1-én a vevőnek átadni; ellenben a haszonbéri szerződés alapján haszonbérlő a bérlet leteltével, a kapáson és luczernán kívül, 170 hold fekete ugart tartozott átadni. Haszonbérlő az egyezség következtében a bérleményt elhagyván, 170 hold ugart és 611 hold felszántott földet hagyott hátra. L. B. és neje pert indítanak Sz. G. vevő ellen a haszonbérlőnek fizetett 5574 K. megtérítése iránt. A felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Felperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz nem bir megállható alappal. Az alsóbirósági Ítéletekből, a tárgyalási jegyzőkönyvekből és ezek mellékleteiből kitetszőleg. ugyanis felperesek fel sem hozták azt, hogy a kereseti követelés megfizetése iránt alperes ügyleti kijelentést tett volna; hanem azokból az adatokból kitetszőleg, felperesek keresetüket arra alapították, hogy ők az A) alatti szerződés szerint eladták alperesnek a még az 1912. évi október hó 1-ső napjáig terjedő időre haszonbérbe adva volt ingatlanokat akként, hogy ha ők a haszonbérlőt a bérleményből az 1904. évi október hó 1-ső napjáig, akár önkéntes ráállás útján,