Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

90 hogy a felperesi szövetkezetbe való tagképeni belépésre az 1898. évi XXIII. t.-cz. rendelkezését találta alkalmazandónak, mert e törvényczikk már czíme szerint is ipari és gazdasági szövetkezetekre vonatkozik, mely szövetkezetek e törvény 2. §-a értelmében csak közigazgatási hatóság, nyilvános testület (gazdasági egylet, kereskedelmi és iparkamara, ipartestület) vagy az országos központi hitelszövetkezet közreműködésével és nyilvánvalóan ipari és gazdasági érdekek előmozdítása czéljából alakulhatnak; a felperes czég ellenben, a felebbezési bíróság Ítéletéből kivehetőleg, az alapszabályok kifogásolva nem lévén, ezek szerint nem a fennebbi czélból és nem is az említett módon létesült: ennélfogva annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy alperes a felperes czég tagjának tekinthető-e vagy sem, az alapszabályokon kivül kizárólag a kereskedelmi törvénynek vonatkozó szabályai lehetnek irányadók. A K. T. 224. §-a és a 315. §-a joghasonlatos rendelkezésénél fogva valamint az alapszabályok 5. pontja értelmében a szövetkezetbe való belépésre alakisághoz nem kötött írásbeli nyilatkozat szükséges, és e nyilatkozat fölött az igazgatóság határoz; e szerint tehát a belépési nyilatkozat szerződési ajánlatnak lévén tekintendő, ebből jogilag az következik, hogy a belépési nyilatkozat aláírása a szövetkezetbe való belépéssel nem egyenlő hatályú, és hogy a "belépés csak akkor megy teljesedésbe, ha az igazgatóság az ajánlatot elfogadja és erről az ajánlkozót értesíti is. Ehhez képest, minthogy a felebbezési bíróság ítélete szerint az alapkereset alapjául felvett kötelezvény czimű okirat alakilag' a peres felek között nem vitás és habár tény, hogy alperes e kötelezvény rendén a szövetkezetbe belépni ajánlkozott, de minthogy a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás során bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvekből vagy azok mellékleteiből kitünőleg felperes nem is állította, hogy az igazgatóság alperesnek emiitett ajánlatát elfogadta és ebbeli határozatáról alperest értesítette, alperes tehát a felperes szövetkezeti tagjának nem tekinthető annál is inkáb, mert az értesítést nem pótolhatja az, hogy a szerződésben alperes a belépés iránt nyilatkozott és felperes a szerződés alapján a kölcsönt kiutalványozta; és ebből folyólag, minthogy az alapszabályok 15. és következő pontjai értelmében, az azokban biztosított jogokat csak tagok gyakorolhatják és az előírt kötelezettségek is csak a tago-