Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

85 hosszabbítás daczára sem tartalmaz intézkedést arra vonatkozóan sem, hogy haszonbérbe vevő ez idő alatt a fatermelésből kizáratott volna, sőt a szerződés 6. pontja szerint kiköttetett, hogy bérlő a faültetvényekre felügyelni tartozik, vagyis hogy a faültetvénnyel kénye-kedve szerint gazdálkodni nem jogosított. Minthogy a szerződés rendén ezen felül kiköttetett az is, hogy bérlő okszerű gazdálkodást köteles folytatni, e szerint tehát más megállapodás hiányában, csak a helyi szokás és az okszerű gazdálkodás elve döntheti el azt, hogy bérlő mikor és mily arányban volt jogosítva a faültetvényt leszedetni. Minthogy azonban a felebbezési bíróság Ítélete e tekintetben tényállást nem foglal magában, és a per érdemben e tekintetben el nem bírálható, az Ítéletet e részben feloldani és a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Kir. Guria I. G. 517/1906. 1906 október 24.) 2534. Az életjáradéki szerződésnél is a pénzt vagy pénzértékül dolgot átadó az O. P. T. 928. §-a értelmében szavatolni tartozik azért, hogy az átadott dolog az átvevőtől harmadik személyek által az átadó kötelezettségei alapján, jogilag el nem vonathatik; ha tehát az életjáradék kiszolgáltatására kötelezett az életjáradék ellenértékéül átvett ingatlanoktól annak következtében, hogy azok az átadó adósságai miatt elárvereztettek, elesett, az átvevő életjáradék fizetési kötelezettsége jogilag megszűnt. (Erd. e.) A felebbezési bíróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, panaszai azonban alaptalanok. Habár a szerződő felek a periratokhoz csatolt közjegyzői okiratba foglalt szerződést ajándékozási szerződésnek és a kikötött ellenértéket tartásnak nevezték is el, ez a szerződés tartalmánál fogva az 0. P. T. 1284. §-ában körülírt életjáradéki szerződésnek minősítendő, mert azzal a felperes a felsorolt ingatlanokat,