Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

82 hogy a szóban forgó gépre vonatkozóan nem mérlegelte az elsőbiróság előtt lefolyt szakértői szemlével felvett bizonyítékot, mert a 4. •/. és 5. '/. alattiak a gép üzemképességének megbirálását az alperes választotta gépészmérnökre bízván és alperest a bírálat kedvezőtlen eredménye esetén a szerződés egyoldalú felbontására jogosítván fel, újabb szakértői szemlének szüksége fenn nem forgott, annak eredménye pedig e per elbírálása szempontjából közömbös. Nem kerülte el a felülvizsgálati bíróság figyelmét a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett, de sem önálló panasz tárgyává nem tett, sem az ítélet e részben megváltoztatására irányuló megfelelő kérelemmel orvosoltatni nem kért az az ellenmondás a felebbezési bíróság ítéletében, hogy annak megállapítása ellenére, hogy a mozgony nem képezte külön tárgyát a vételnek, a vétel tehát egységes volt, a felebbezési bíróság mégis önállóan marasztalta alperest a felperes részéről szállított és alperes által semmi irányban nem kifogásolt malomszerkezetek vételárában olyképpen, hogy az eredeti vételi szerződésben megállapított egységes vételár összegből a mozgony szerződéses vételárát levonta. Ez az ellenmondás a felebbezési bíróság téves jogi felfogására vezethető vissza; mert annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamely szállításnak a tárgya osztható-e vagy sem, nem tisztán a felek akaratától függ. A teljesítés oszthatatlanságát megállapíthatni a szállítandó árúnak természetes egységéből vagy oszthatatlanságából — a mi azután a vételár oszthatatlanságát is maga után vonja —• vagy pedig abból, hogy az érdekelt felek egyike igazolja, hogy valamely különös érdeknél fogva, az ügylet megkötésénél szándéka arra irányult, hogy az ügylet tárgyát képező árút, mint egységes egészet adja el vagy vegye meg. Ebben az esetben felperes nem bizonyította sem a teljesítés oszthatatlanságát, sem a most említett különös érdekét, sem pedig a felek megállapodását a teljesítés egységessége tekintetében; éppen azért a felebbezési bíróság, az ítéletnek megokolása és rendelkező része közt fenforgó ellenmondása ellenére, nem sértett jogszabályt, midőn alperest a malomszerkezetek vételárában önállóan marasztalta. (Kir. Guria I. G. 295/1906. 1906 október 24.)