Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

78 befejezte és a szóban forgó házat alpereseknek átadta, másfelől pedig az, hogy felperes a szerződésben megszabott munkadíjat alperesektől követelheti. Ezzel szemben az alpereseknek joguk van arra, hogy a felperestől a ház értékét és használhatóságát csökkentő hiányok kijavítását, ennek nem teljesítése esetén pedig e kijavítások költségének megtérítését követelhessék, illetőleg az erre szükséges költség összegét a felperes munkadíj követeléséből visszatartsák. Minthogy pedig a felebbezési bíróság, e jogelv helyes alkalmazásával kimondotta, hogy alperesek a felebbezési bíróság által a szakértők véleményének a S. E. 64. §-a értelmében mérlegelésével megállapított hiányok értékét felperesnek megfizetni nem tartoznak és ezt az értéket felperes kereseti követeléséből le is számította; minthogy alperesek a felperes által épített házat e különben sem lényeges és nem nagyértékű hiányok ellenére használatba vették és annak egy lakását bérbe is adták: a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn kimondotta, hogy felperes keresete, munkadíjának még ki nem fizetett hátraléka iránt, nem időelőtti. A mi pedig alpereseknek a viszonkövetelésük elutasítására alapított panaszát illeti, ez azért alaptalan, mert a felebbezési bíróság a peres felek által szolgáltatott bizonyítékok és egyéb adatok szabad mérlegelésével megállapítván, hogy felperest részben a 39 napig tartó kőmíves-strike, részben az ezután bekövetkezett hideg időjárás okából, a háznak a kikötött időpontnál később elkészülése körül mulasztás nem terheli: nem sértett jogszabályt, midőn kimondotta, hogy felperes e késedelemért nem felelős és hogy az ebből kifolyóan az alpereseknek a lakásnak fél évvel később bérbeadhatásából esetleg származott káruknak megtérítésére nem kötelezhető. El kellett azonban utasítani a felperest is a csatlakozási kérelmében előterjesztett ama panaszaival, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn kimondotta, hogy a parkett újra lerakásának költsége felperest terheli. A parkett újra lerakásának költségét illetőleg a felebbezési bíróság ennek viselésére jogszabály megsértése nélkül kötelezte felperest, mert a parkett újra lerakásának ténykörülményeit, a szakértők véleményének és a tanuk vallomásának egybevetéséből, a S. E. 64. §-a alapján, e bizonyítékok szabad mérlegelése útján