Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

7^2 A felebbezési bíróság az alperes haszonbérlőt a kereseti haszonbéri összeg megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjára alapítja és megtámadja a felebbezési bíróság Ítéletét azért, mert ő az alsóbiróságok előtti tárgyalásokon azzal védekezett, hogy felperesek a keresetileg követelt adóval téves alapon rovattak meg és elmulasztották az ellen jogorvoslattal élni; és a bíróság e tekintetben védekezése ellenére a tényállást meg nem állapította, sőt nem is indokolta, hogy a ténymegállapítást miért mellőzte, holott ez a perre döntő befolyással bír, mert alperes nézete szerint ha kötelezte is magát, hogy a bérlemény után felperesek helyett az összes adókat fizeti, jogszabály szerint nem felelős azokért az adókért, a melyek téves alapon rovattak ki felperesekre és a helytelen kirovás a felperesek mulasztása folytán vált jogerőssé. Alperesnek ez a panasza nem bir megállható alappal; mert a felebbezési bíróság Ítéletéből kivehetőleg a peres felek között alakilag és tartalmilag nem vitás A '/. alatti haszonbéri szerződés 9. pontja szerint, «bérbevevő fizeti a bérlet ideje alatt esedékessé vált minden néven nevezhető kincstári, megyei és községi adókat, illetékeket és ravatalokat» ; alperes tehát a szerződés e pontja értelmében az összes adók fizetését magára vállalván, következőleg alperesnek állott érdekében az adók kirovását ellenőrizni; ebből kifolyólag ha felperesek erre ellenőrzést nem is gyakoroltak, őket e miatt kötelességmulasztás nem terhelheti. Az a kérdés pedig, hogy valamely adó helyesen rovatott-e ki vagy sem, törvény szerint a pénzügyi és közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozván, bírói döntés tárgyát nem képezheti. Ezekhez képest a megállapítani kért tények e perre döntő befolyással nem bírván, a bíróság a per eldöntésénél lényeges eljárási szabályt nem sértett azzal, hogy az előadottakra vonatkozóan a tényállást meg nem állapította és a megállapítás mellőzését sem indokolta. (Kir. Guria I. G. 266/1906. 1906 október 16.)