Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

64 Felperes felülvizsgálati kérelméből kivehetőleg nem támadta meg a felebbezési bíróság által az elsőbirói ítéletből elfogadott azt a ténymegállapítást, hogy alperes a bérösszegből a letiltott adót kifizette, illetőleg azt a haszonbéri összeget, melynek késedelmes fizetése okából a felperes a haszonbéri szerződést megszüntetni kéri, még a jelen kereset beadása előtt jogfentartás nélkül elfogadta. Habár jogszabály az, hogy a haszonbéri összegnek késedelmes fizetése esetén a bérbeadó a szerződés felbontására jogosult, de másrészről jogszabály levén az is, hogy ha a haszonbérbeadó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette, a nélkül hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő. Ehhez képest felperes a felülvizsgálati eljárásban irányadó fennebbi tényállás mellett a haszonbéri összeg átvétele után a késedelmes fizetés miatt a szerződés megszüntetését követelni jogosítva nem lévén, helyesen járt el a felebbezési bíróság, midőn a keresetnek ebből az okból helyt nem adott és ha a további tény megállapításánál eljárási szabályt sértett volna is, az jelen perben lényegesnek nem tekinthető, minthogy a további megállapított tények az előadottak szerint a jelen perre döntő súlylyal nem birnak. Igen, de felperes a felebbezési eljárás során a szerződés megszüntetését arra is alapította, hogy alperes a szerződést megszegte azzal a tényével is, hogy évente a haszonbérbe vett ingatlan területből 30 holdat ugarban nem hagyott és a felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint ezt a szerződés felbontási okot figyelembe nem vette azért, mert felperes ezt sem a keresetben, sem az elsőbirói eljárásban fel nem hozta és ebből azt a következtetést vonta le, hogy alperesnek az ugarhagyás körüli állítólagos mulasztását maga felperes sem kívánta súlyos szerződésszegésnek tekinteni. Ez a következtetése azonban a jog szempontjából téves, mert felperes a szerződés megszüntetése iránti jogát tényleg ez alapon is érvényesíteni akarta; és minthogy felperesnek a felebbezési eljárásban felhozott ez az érvényesítési oka a S. E. 31. §-ában irt keresetváltoztatásnak nem tekinthető, mert ezzel a kereseti jog nem változott,