Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

59 donjognak telekkönyvi bejegyzését; ellenkező esetben pedig a házat építtető a telek tulajdonosától a bázhely használatát és elvont haszna megtérítését sem köve­telheti. A felebbezési bíróság alperest a ház értéke fejében 500 K megfize­tésére kötelezte, egyébként felperest keresetével, a kir. Guria pedig felül­vizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Előrebocsátva azt, hogy a felülvizsgálati kérelem és a válasz­irat rendén felhozott új tény és bizonyíték a S. E. 197. §-a értel­mében figyelembe nem vehető, felperes egyebekben felülvizsgálati kérelmét annak tartalmából kivehetőleg anyagi és eljárási jog­szabálysértésre alapítja. A felebbezési bíróság ítélete szerint az A) alatti, 1863. évi augusztus 22-én kelt «házlevél» czimű okirat alakilag a peres felek között nem vitás, hanem a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei szerint vitás az, hogy felperes a keresetben megnevezett házhely használati jogát és arra emelt épület tulajdonjogát, valamint ennek telekkönyvi kitüntetését követelheti-e, vagy ezekért csak kárpót­lást igényelhet. Az A) alatti okirat azt tartalmazza, hogy alperes jogelőde felperes jogelődének megengedte, hogy utóbbi a keresetben meg­jelölt telken a felperes jogelőde és utódai tulajdonává válandó házat építhessen, kikötötte azonban, hogy felperes jogelőde s utódai kötelesek lesznek a telek tulajdonjogának elismeréséül az alperesi jogelődnek évente egy ezüst forintot fizetni és a ház­levélben részletezett szolgálmányokat teljesíteni. A felebbezési bíróság felperest a házhely használati és ezzel kapcsolatban a felülépítmény tulajdonjogának telekkönyvi kitünte­tése iránti keresetével elutasította abból az okból, mert a peres felek jogelődei között az ^4) alatti szerződéssel létesült jogviszony a volt úrbéres jogviszonynyal rokontermészetű lévén, az úrbéri­ség eltörlésével ez is hatályát vesztette és az árbériség eltörlésére vonatkozó törvények kizárják azt, hogy jövőre ily és ezzel rokon természetű jogviszony létesíttessék és ezért az úrbériség eltör­lése után létesült ezt a jogviszonyt hatályosnak nem tekintette. Az okirat tartalmából kivehetőleg a peres felek jogelődei között oly jogviszony keletkezett, mely az 1848 előtt fennállott úrbériséggel rokontermészetű majorsági zsellér birtokviszonynyal

Next

/
Thumbnails
Contents