Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

13 Felperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjára alapítja, az ez irányban előterjesztett panaszai azonban megállható alappal nem birnak; mert a felebbezési bíróság megállapította, hogy alperes felperes beleegyezésével pénzszerzés végett csak ideiglenesen távozott Amerikába, tehát felperest hűtlenül nem hagyta el; és megállapította azt is, hogy alperes felperest eltávozása előtt szülőinél helyezte el, azok háztartásában él és keresetképes is, és nem állapította meg, hogy e viszonyok azóta változást szenvedtek; s így helyesen járt el a felebbezési bíróság, hogy felperest nőtartás iránti keresetével elutasította. (Kir. Curia I. G. 202/1906. 1906 szeptember 26.) 2511. A fiúnak az a joga, mely szerint az anyja özvegyi jogának korlátozását kérheti, a fiú halálával átszáll ennek özvegyére; ennek keresete pedig nem vált tárgytalanná annak következtében, hogy az alperes özvegy anya a per folyamán elhalálozott. Ügyállás: D. István elhalálozván, hagyatékát az özvegye bírja és haszonélvezi özvegyi jog czimén. D. István után három gyermek maradt hátra, kik közül D. Menyhért F. Ilonát vette nőül, azonban D. Menyhért is elhalálozván, özvegye keresetet indít özv.. D. Istvánné ellen 600 K évi életjáradék illetve ellátás iránt azon az alapon, hogy férje atyai örökrészt nem kapott, hanem az anyja élvezi az egész apai hagyatékot özvegyi jogon, felperes pedig e miatt saját férjének hagyatékából teljesen ki van zárva, eltartásáról nincs gondoskodva. Az alperes özv. D. Istvánné a per folyama alatt szintén elhalt életben levő két fia, D. András és János pedig perbe idézve nem lett. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság lényeges eljárási és anyagi jogszabályok megsértésével utasította el keresetével, mert ő, felperes, nem az alperes özvegyi jogának megszorítását kérte, a mint azt a felebbezési biróság tévesen értelmezte, hanem a saját özvegyi ellátását mindaddig, míg ezl a gyermekeinek átadandó örökrészekből fogja meg-