Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

5 pest az ilykép eljárási jogszabálysértéssel hozott ítéletet feloldani és a szabályszerű eljárást elrendelni kellett. (Kir. Guria T. G. 81 1905. 1905 szeptember 1.) 225:*. Igazolás kérdésében az, hogy a fél mulasztása vétlen volt-e? hivatalból vizsgálandó. Az ügyvédnek az a mulasztása, hogy a felülvizsgálati kérvényt ellen nem jegyezte, vétlen mulasztásnak nem tekinthető. A kir. Guria alperest igazolási kérelmével elutasította a következő indokolással : A S. E. 189. §-a szerint a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881. évi LIX. t.-cz. 61. és 63. §-a értelmében igazolásnak akkor van helye, ha a mulasztó fél hitelt érdemlően kimutatja, hogy mulasztása vétlen volt; az a mulasztás azonban, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. Az igazolás kérdésének tárgyalására a felperes nem jelent meg ugyan, azonban ennek csak az a jogi következménye, hogy az igazolási kérelem alapjául szolgáló tényeket valóknak ismerte el: azonban az, hogy a mulasztás vétkes volt-e? hivatalból vizsgálandó. A jelzett mulasztás igazolásául felhozott azt a körülményt, hogy alperes ügyvédjének segéde az nap, a melyen a felülvizsgálati kérelem beadatott, az ügyvéddel többé nem beszélvén, félve a netán kellő időben be nem adás következményeitől, a felülvizsgálati kérelmet a legjobb hiszemmel ellenjegyezte s beadta és az alperesi ügyvédnek azután egy szót sem szólt, úgy, hogy az alperesi ügyvéd csak akkor tudta meg, hogy beadványa az ő ellenjegyzése nélkül ment be, midőn az már mint tulajdonkép ellenjegyzés nélküli beadvány vissza lett utasítva, az alperes vétlen mulasztásának tekinteni nem lehet, mert ha az valónak el is fogadandó, a mulasztás az ügyvéd segédjének olyan mulasztása, melyért az ügyvéd felelős. (Kir. Guria I. G. 307/1905. 1905 szeptember 1.)