Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

XLII szerződést megszüntetheti s az illető árút a vállalkozó kárára és költségére beszerezheti, ha ez az eset beállott és e miatt a vállalatbaadónak az árút magasabb áron kellett beszereznie, az ebből származó igényének érvényesítéséhez nem szükséges, hogy a vállalkozót értesítse arról, hogy az okozott kárt követelni fogja. 2339. 154. Az a kikötés, hogy vevők az ingatlan vételárát akkor kötelesek kifizetni, a mikor azt az eladó kivánja, csak a vételár fizetési időpontjára vonatkozhatik és ebből nem vonható le az a következtetés, hogy vevők a vételárat a bejegyzett terhekre való tekintet nélkül feltétlenül kötelezték magukat megfizetni. Ily esetben tehát vevők a vételárnak csak birói letétbe való lefizetésére kötelezhetők, ha pedig ennek előzően már elegei tettek, az ítéletben kimondandó, hogy vevők annak tűrésére köteleztetnek, hogy a vételár továbbra is birói letétben maradjon és az az ingatlannak az eladó részéről kieszközölt tehermentesítése után ennek részére kiutalványoztassék. 2402. 255. Az a körülmény, hogy a társtulajdonosok összesége a közös tulajdonukat tevő ingatlant együttesen adják el, ezt az ügyletet még nem teszi a vevőre nézve akként egységessé, hog3r vevő maga részéről teljesíteni addig egyáltalában nem tartoznék, a míg valamennyi eladó maga részéről a szerződésből kötelességének egészen eleget nem tett vagy egyidejűleg eleget nem tesz. 2445. 335. Eladó a szerződés szerint jogosítva lévén a tulajdonjog fentartásával eladott gépet, ha a vételári részletek fizetése előtt a vevők fizetésképességét veszélyeztetve látna, tőlük visszavenni, abból a körülményből, hogy vevők a gépet ugyancsak a tulajdonjognak fentartásával tovább adták, a vételárhátralék veszélyeztetett volta jogilag • nem következtethető. 2483. 400. 2. Az ajándékozási ügylet. A halálesetre szóló ajándékozásnál az képezi az ügylet jellegét, hogy az ajándékozott tárgyra a kedvezményezett csak akkor szerez tulajdonjogot, ha az ajándékozót túléli; ha tehát a megajándékozott az ajándékba adott ingatlant a tulajdonjog bekebelezése által még az ajándékozó életében megszerezte, a vagyonátruházás még (az ajándékozó életében ment teljesedésbe, következéskép ily esetben halálesetre szóló ajándékozásról szó nem lehet, 2300. 81. Valamely követelésnek oly módon való átruházása, hogy az átruházó a követelés erejéig bekebelezett zálogjogra a megajándékozott tulajdonjogának bekebelezését megengedi, a tőke kamatai pedig óletbenléte idejéig az átruházót fogják illetni, nem tekintendő halál esetére szóló, hanem élők közötti ajándékozásnak. 2448. 340.