Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

XXXVI X. A KEZESSÉG ÉS AZ EGYETEMLEGESSÉGI JOGVISZONY. A készfizető kezes ép úgy, mint az egyszerű kezes szabadul ugyan a kötelezettség alól, ha a hitelező a követelés behajtásában késedelmeskedik és a főadós időközben fizetésképtelenné válván, a kezes visszkereseti igénye is meghiusíttatik ; azonban a kötelezvényben fizetési határidő nem lévén kikötve, a követelés behajtása körüli késedelemről szó sem lehet. 2257. 9. Ha az egyetemlegesen kötelezettek egyike a nyert hitelösszegből reá esett részt a hitelezőnek már visszafizette, a hitelező által neki újabban adott kölcsönre nézve az adóstársakat a szavatosság már nem terheli. 2280. 48. Az egyetemleges adóstársi nyilatkozatnak jogi hatálya szükségképen nem feltételezi azt, hogy a hitelező magának az adóstársi nyilatkozatot tevőnek a nyilatkozat tételekor vagy megelőzőleg az illető kölcsönösszeget leolvassa, hanem az a hatály a maga egészében akkor is fennáll, ha a hitelező az egyetemleges adóstársi nyilatkozattevőnek hozzájárulásával az illető kölcsönösszeget a másik adóstársnak vagy bárki másnak szolgáltatja ki. 2319. 113. A kezes szavatossága nem terjed ki a közvetlen adósnak az ő közreműködése nélkül elkövetett jogellenes tényével a hitelezőnek okozott kárra, jelesül nem akkor, ha a közvetlen adós a kötelezvénynek a kezes részéről történt aláírása után a kötelezvényre adóstársként egy harmadik személynek nevét hamisította és ezzel a hitelezőt megkárosította. 2384. 225. Egymagában az a körülmény, hogy a házastársak a nekik nyújtott hitelről váltót állítottak ki, a köztörvényi úton érvényesített követelésre nézve azok egyetemleges kötelezettségét meg nem állapítja. 2393. 243. Az a körülmény, hogy az egyenes adós csődbe került és a csőd megszüntetése után jelenleg felszámolás alatt van, nem szolgálhat okul arra, hogy a hitelező az egyenes adós mellőzésével közvetlenül a közönséges kezestől követelhessen fizetést. 2403. 257. A szövetkezet részére kiállított adóslevélben kikötve lévén, hogy az egyenes adósnak a szövetkezetnél üzletrészeire tett és azután teendő befizetései a kölcsöntőke és járulékainak biztosítására szolgálnak, a befizetéseknek hováfordítására nézve a készfizető kezessel szemben jogilag nem a szövetkezet alapszabályainak rendelkezése, hanem az említett szerződési megállapodás az irányadó következes-