Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

112 ben 800 korona értékű szállítandó faárukat fogad el, de kikötötte, hogy felperes a felmerült költségeket fizesse meg. A tényállás szerint felperes ezt a megállapodást elfogadván, ennek alapján a 250 korona részletfizetés nem a költségre, hanem a fizetés időpontjában fennállott kamatra és 1273 korona tőkére fizetettnek tekintendő, és alperesnek költségkövetelése a megállapodásnál fogva kifejezetten is fenmaradt és jelenleg is érvényében fennáll, mert nincs arra nézve tényállás megállapítva, hogy felperes a megfizetni igért költséget a megállapodás után kifizette volna. A B) alatti okiratnak az a tartalma, hogy felperesnek csak még a felmerült költségeket kell fizetni, helyesen nem értelmezhető olyképen, hogy felperes az alperesnek ügyvédeinél, ezek felszámítása szerint felmerült költségeket kifizetni elvállalta volna, hanem a felmerült költségek alatt csak a felperest birói megállapítás szerint terhelő költségek érthetők. Ezekhez képest tehát az alperesnek végrehajtási joga a felperessel szemben a 171 korona 94 fillér bíróilag megállapított költség tekintetében meg nem szűnt. Alperesnek a 250 korona részletfizetéssel még a B) alatti megállapodást megelőző időben apasztott tőke és kamatbeli követelése azonban a B) alatti megállapodással el nem enyészett, mert alperes ellen az okiratban sem tőke és kamatköveteléséről egészben, sem zálogjogáról le nem mondott, hanem csak a már fizetett. 250 koronával apadt követelését olyan módon szállította le, hogy a tőke és kamat fejében 800 korona értékű faáruval megelégszik. Ha tehát a felperes a 800 korona értékű faárú helyett a tényállás szerint csak 735 korona 93 fillér értékű faárut szállított, akkor az alperesnek a 800 koronából még fizetetlenül maradt 64 korona 7 fillér követelésére és ennek a kikötött szállítási határidő végétől járó 5 % késedelmi kamatjára való jogos igénye fenmaradván, ekként a fentemlített 171 korona 94 fillér költség erejéig, a melytől kamat nem jár, és a 64 korona 7 fillér tőkehátralék s ennek késedelmi kamatja erejéig a végrehajtást, illetőleg az árverést jogosan szorgalmazhatta. Ezekből az indokokból a felebbezési bíróság ítéletének az a része, a mely az alperes végrehajtási jogát 414 korona 46 fillérre korlátozta, olyképpen volt megváltoztatandó, hogy ez a korlátozás