Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

loo A felebbezési biróság alperest ideiglenes nőtartásban marasztalta, ellenben a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokokból: Alperesnek az Ítélet feloldására irányuló panasza alaposnak találtatott. A panasz ugyanis lényegileg az, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor mellőzte az ajánlott tanubizonyítást arra, hogy felperes az alperes tudta nélkül, vagyis lopva lisztet, kukoriczát, búzát vitt első házasságából származott gyermekeinek P.-ra, és helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt, a mikor a felperesnek ezt a tanúkkal bizonyítani kivánt cselekményét nem minősítette a hitvestársi kötelesség oly súlyos megsértésének, hogy e miatt alperesnek jogos oka volt felperest magától elűzni, s ezzel a házassági együttélést megszakítani. A felebbezési bíróság tényállása szerint alperes a felperesnek elűzését azzal kívánta menteni, hogy vagyonából tudta nélkül 8 métermázsa búzát, 27a mérő tengerit és egyéb élelmi czikkeket adott felperes a saját oldalrokonainak, és ezt a körülményt alperes tanúkkal akarta bizonyítani, a kiknek a kihallgatását azonban a felebbezési biróság azért mellőzte, mert a felperesnek ez a cselekménye, tekintettel az alperes megállapított vagyoni viszonyaira, nem tekinthető olyannak, a melylyel alperesre nézve az életközösség fentartását lehetetlenné tette volna. A felebbezési biróság azonban az ajánlott tanúbizonyítás mellőzésével jogszabályt sértett, mert ha bizonyíttatik felperesnek fent említett cselekménye, akkor e tetemes mennyiségű terményeknek a férj tudta nélkül elajándékozásával felperes adott okot az alperesnek a házassági együttélés megbontására, és minthogy jogszabály az, hogy külön tartásdíjat csak a vétlen nő követelhet jogosan, a bizonyítani kivánt tényállítások a per eldöntésére lényegesek lévén, a tanúbizonyítás jogosan mellőzhető nem volt. Azért is a megtámadott ítéletet a S. E. 204. §-a alapján feloldani, és a rendelkező részben foglalt határozatot hozni kellett. (Kir. Guria I. PT. 278/1905. 1905 november 24.) 2314. Arra nézve, liogy a kikötmény annak következtében hogy az ellenértékül átadott ingatlan elárvereztetett,