Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

84 Ügyállás: A cs. és kir. . . . sz. tüzérség tisztikarának tulajdonát képező kocsi, a melyben egy tüzér hajtotta a lovakat, útközben elütötte S. K. útkaparót, a ki az út javításánál dolgozott. S. K. súlyos testi sérülést szenvedvén, kártérítési pert indít K. N. es. és kir. tüzérörnagy ellen. A felebbezési bíróság felperest azon az alapon, hogy a perbe vont alperes ellen kereshetőségi joga nincs, keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróságnak felperest keresetével elutasító ítéletét a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, a melyben nem az ítélet megváltoztatását, hanem csak annak feloldását, felperesnek orvosszakértővel megvizsgálását és a felebbezési bíróságnak uj ítélet hozatalára való utasítását kérte. A felülvizsgálati biróság a S. E. 203. §-a szerint a felülvizsgálati kérelmen túl nem terjeszkedhetvén, a feloldás iránti kérelem következtében csak az volt vizsgálat tárgyává tehető, a hivatalból figyelembe veendő feloldási ok hiányában, hogy felperes felhozott-e olyan eljárási jogszabálysértést, a mely miatt a megtámadott ítélet feloldandó volna. Ilyen jogszabálysértés azonban a felülvizsgálati kérelemben fel nem hozatott. Felperes a feloldást abból a czélból kérte, hogy orvosszakértővel vizsgáltassék meg. Az ez irányú bizonyítás azonban csak arra szolgálna, hogy a testi sértés, és ebből kifolyóan a kártérítés mérve megállapíttassék. Az ez irányú bizonyításra azonban nincs szükség akkor, a mikor a felebbezési biróság az anyagi jogszabályok alapján a pert akként döntötte el, hogy alperes a felperest ért balesetért jogszerűen felelőssé nem tehető; következőleg az orvosszakértő által való megvizsgálás czéljára kért feloldás iránti kérelem alaptalan. Abba a kérdésbe pedig, hogy a felebbezési biróság valamely anyagi jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével döntötte-e el a pert, belebocsátkozni nem lehetett, mert ennek a kérdésnek igenleges eldöntése is esetleg a megtámadott ítélet megváltoztatását eredményezhetné, felperes azonban az ítélet megváltoztatása és így annak mikénti megváltoztatása iránti kérelmet a S. E. 190. §-a értelmében nem terjesztett elő. Az alperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség meg-