Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
80 Megállapítást nyert az is, hogy alperes a felhívott egyezség szerint elvállalt fizetéseket teljesítette. Habár az illetékes t.-megyei árvaszék mint gyámhatóság az egyezséget jóvá nem hagyta, ennek csak az a következménye, hogy az a kiskorura nézve joghatálylyal nem bir, és a mennyiben a kiskorú tartásra szorúl, a jelzett egyezség a kiskorú részére szükséges tartás érvényesítésének útjában nem áll; de a kereset megindítása előtti időre a kiskorú az anya által, és pedig részben az alperes hozzájárulásával is, már eltartatván, a múltra nézve felperes gondnok tartásdíjat nem követelhet és pedig annál kevésbbé, mivel azt ki nem mutatta, hogy erre az eltartásra a kiskorúnak valamely már meglevő vagyona költetett volna el. E részben tehát felperes felülvizsgálati kérelmének hely adható nem volt. Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett felperes társadalmi állásának megállapításánál és ebből folyólag annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a felperes által képviselt kiskorú mily életkorában képes önmagát fentartani. E részben felperes panasza alapos. A keresetképesség megállapításánál ép oly fontos jelentőséggel bir az anya társadalmi állása, mint a tartásdíj meghatározásánál. A keresetképesség a különböző életpályák választásánál különböző életkorban következik be és a törvénytelen gyermek anyja a gyermekének pályaválasztásánál jogosítottnak tekintendő oly életpályát választani gyermekének, mely az ő társadalmi állásához illő és annak megfelel, a természetes apa azonban ehhez csak az ő vagyoni viszonyaihoz mérten tartozik hozzájárulni. A keresetképesség megállapításánál csak az alsóbb társadalmi állapotoknál irányadó az, hogy a gyermek magát szolgálattal vagy kézi munkával eltarthatja, míg azoknál, kik magasabb társadalmi állásuknál és tehetségüknél fogva szellemi kiképeztetésükhöz is bírhatnak igénynyel. a keresetképesség megállapításánál ezek a körülmények is tekintetbe vétetnek. A felebbezési bíróság azonban ezekre tekintet nélkül állapította meg a gyermek keresetképességének elérését, és az anya társadalmi állására nézve csak azt állapítván meg, hogy az anya jelenleg szobák albérletbe adásával foglalkozik, mellőzte annak megállapítását, hogy a gyermek fogamzása és születése idejében