Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

70 A felebbezési bíróság ítéletét úgy felperes, mint alperes megtámadják felülvizsgálati kérelemmel. Első sorban alperes azt panaszolja, hogy miután ő felperessel soha semmiféle megbeszélést a házra nézve nem folytatott, sem vele, sem perbeli képviselőjével bérszerződést nem kötött, bérösszeg és időtartamra meg nem állapodott, sem az nem állapítható meg, hogy A.-néval lakbérszerződést kötött, már pedig a törvényes gyakorlat a lakbérleti szerződésre két felet kíván, s ezeknek egybehangzó akaratát semmiféle más körülmény nem pótolhatja, ennélfogva midőn a felebbezési bíróság azt a tényállást állapította meg, hogy ő a háznak bérlője volt, anyagi jogszabályt sértett. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint alperes beismerte, hogy a kérdésben levő ház bérbevétele czéljából felpereshez fordult, ki őt, mivel közte és A.-né között a házra nézve per volt folyamatban, A.-néhoz utasította, a ki kinyilvánította, hogy a házzal nem rendelkezhetik, de nincs kifogása az ellen, ha valaki a házban lakik. Alperes ezen előzmények után a házba behurczolkodott, és a keresetben meghatározott idő alatt abban bennlakott. Továbbá a felebbezési biróság azt is megállapította, hogy alperes felpereshez intézett levélben a bérletet felmondotta. Ezeknek a tényeknek az alapján állapította meg a felebbezési biróság azt a tényt, hogy alperes a kérdésben levő házat akként vette bérbe, hogy reá nézve közömbös, hogy felperessel avagy A.-néval álljon szerződéses viszonyban. A felebbezési biróság által tényként megállapított viszony nem ténykérdés, hanem jogkérdés ugyan, mert jelen esetben az ismertetett tényekből levont jogi következtetés útján állapítandó meg, hogy peres felek között keletkezett-e szerződési viszony, és az jogilag miképen minősítendő. Nem helyes ugyan, hogy a felebbezési biróság azt állapította meg, hogy peres felek között bérleti viszony keletkezett, mert habár alperes azokkal, kiknek a házhoz igénye lehetett, érintkezésbe is lépett, ebből, valamint a felebbezési biróság által erre vonatkozólag megállapított többi tényekből jogilag nem következtethető, hogy a felek között a bérleti szabályoknak megfelelő bérleti szerződés jött volna létre, mivel az erre nézve szükséges jogi