Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
53 A per érdemét illetőleg: felperes keresetét első sorban a nemzés tényére és másodsorban mindkét alperesnek kötelező nyilatkozatára alapítja. Igaz ugyan, hogy oly gyermek részére, a ki az anyakönyvi kivonat szerint törvényes, harmadik személytől házasságon kívüli nemzés czírnén tartás nem követelhető mindaddig, míg a gyermek törvénytelensége ki nem mondatott; mindazonáltal harmadik személy valamely törvényes gyermek részére is vállalhat joghatálylyal tartási kötelezettséget; ez a kötelező ígéret megtétele az I. r. alperessel szemben a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint meg is van állapítva. Az ily átvállalás a jogosult részéről kifejezett elfogadásra szoruló egyoldalú igéret fogalma alá nem vonható, de különben I. r. alperes kötelező Ígérete felperes részéről el is fogadtatott azzal, hogy egyideig a tartási összeget elfogadta; az elfogadásra pedig a felperes jogosítva volt, mert a tartás összege elsősorban őt illeti, mint a ki a gyermeket eltartja. A felperesség elleni kifogás is alaptalan, mert időközben a felperes házassági köteléke felbontatott és a gyermek tartása felperes kötelességévé tétetett. Viszont alaptalan felperesnek a II. r. alperessel történt elutasítása miatt emelt és a perköltségekre vonatkozó panasza is; mert a felebbezési bíróság az E) alatti levél és tanúvallomások mint szabadon mérlegelhető bizonyítékok alapján állapította meg, hogy II. r. alperes a tartás elvállalására kötelező ígéretet nem tett, ez a ténymegállapítása pedig a felülvizsgálat körébe nem vonható. (Kir. Guria 1. G. 177 1905. 1905 október 14.) 2285. Ha a nőt a férj anyja a közös lakáshói kitiltotta és többé a lakásba be nem engedte, a férj pedig nejével külön háztartást kezdeni nem akar, bár vagyoni körülményei szerint ezt megteheti, a nő különélésének oka a férj magaviseletére vezethető vissza. A felebbezési bíróság alperest ideiglenes nőtartásban marasztalta, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból :
