Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

t/7 zettségét «nem pontosan", vagyis 1904 szeptember 1-jére nem teljesítené, az ebből származó károkért felelős, de a szerződés­ben arról egyáltalában nincsen gondoskodva, hogy mi leend a jogkövetkezménye annak, ha alperes egyáltalában nem épít. De tekintettel arra, hogy a haszonbén' szerződés hat évre köttetett, ha alperes nem épít, minden hátralevő évre bekövet­kezik az épület hiányából származó bonyodalom, melynek mi­kénti kiegyenlítéséről a haszonbéri szerződésben gondoskodva szintén nincsen ; ily előzmények mellett szem előtt tartandó a haszonbérleti szerződésre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a haszonbérbe­adó tartozik a bérleményt oly állapotban átadni, vagy oly álla­potba helyezni, mely utóbbira alperes magát egyébként is • szer­ződésileg' is kötelezte, hogy a bérlemény annak a rendeltetésnek, melyre kibéreltetett, megfeleljen. Ebből a jogszabályból kifolyólag, a mennyiben megállapít­tatott, hogy a haszonbérleménynyel 18 hold dohánytermelési en­gedély is jár és nem vitás, hogy a termeléshez megkívántató épü­letek részint hiányoztak, részint használhatatlan állapotban vol­tak, a haszonbéri szerződésből kifolyólag felperes jogosított volt a szerződésben említett szükséges épületeket felépíteni, illetve helyreállítani és pedig annyival is inkáb, mert a felebbezési bíróság ítélete szerint felperes az építkezéssel alperest illetőleg károsodást hárított el és az építkezés javára szolgált. Alperesnek az a panasza, hogy a haszonbérbe adott ingat­lannak csak fele lévén az ő tulajdona, és őt csak fele dohány­termelési engedély illetvén, az egész engedélyhez szükséges épít­kezések őt nem terhelhetik, tekintetbe nem vehető, mert a ha­szonbérleti szerződés szerint erre egyedül alperes kötelezvén ma­gát, ez a kötelezettség egészben őt terhelte. A felebbezési biróság megállapította azt, hogy az építkezést felperes teljesíttette és felperes fizette ki az erre szükséges költ­séget, megállapításának alapjául szolgáló okait ítéletében elő­adván, a S. E. 64. §-ában előirt indokolási kötelességének is megfelelt, meggyőződésének eredménye pedig, mivel kötelező bizo­nyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forog, felülvizsgá­lat tárgyává nem tehető. (Kir. Cnria L G. 155 1905. 1905 október 7.)

Next

/
Thumbnails
Contents