Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

:;7 Alperes felfolyamodással a fellebbezési biróságnak elsőfoku­lag hozott azt a határozatát támadja meg, mely szerint a feleb­bezési biróságnak ugyancsak elsőfokulag hozott ama határozata ellen, melylyel az elrendelt bizonyítás felvételét az alperes által előlegezendő költség letételétől tette függővé, az alperes részéről benyújtott felfolyamodást hivatalból visszautasította. Minthogy azonban a felebbezési biróságnak az a rendelke­zése, mely szerint az elrendelt bizonyítás felvételét a költség­előlegnek alperes részéről való letételétől tette függővé, nyilván­valóan a per előkészítésére vonatkozik és az 1881. évi LIX. t.-cz. 54. §-ában meghatározott esetek egyike alá sem vonható; minthogy továbbá az 1881. évi LIX. t.-cz.-nek, a S. E. 214, §-a értelmében a sommás eljárásban is alkalmazandó 52. §-a szerint a biróságnak a per folyama alatt a kereset indításától az Ítélet hozataláig hozott azon végzései ellen, a melyek a per elő­készítésére vonatkoznak, felfolyamodásnak helye nincs, a 27. §. szerint pedig a törvényileg kizárt felfolyamodás hivatalból vissza­utasítandó : e szerint a felebbezési bíróság helyesen járt el, mi­dőn a törvényileg kizárt felfolyamodást visszautasította. (Kir. Curia I. H. 22/1905. 1905 szeptember 28.) 2274. A nőnek az a cselekedete, hogy szolgálatadóját na­gyobb érték erejéig meglopta, a házastársi kötelesség oly súlyos megsértése, mely alkalmas arra, hogy a házas együttélést a közszolgálatban álJó férjre elviselhetlenné tegye. A felebbezési bíróság felperesnőt a férje ellen, a ki megyei hajdú, ideiglenes nőtartási keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmé­vel elutasította a következő indokolással: Felperes azért támadja meg felülvizsgálati kérelemmel a felebbezési bíróság Ítéletét, mert a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőn azon az alapon utasította el kereseté­vel, hogy az által, mert szolgálatadóját meglopta, a házassági együttélés megszakítására jogos indokot szolgáltatott. A S. E. 185. §-ának a) pontjára alapított ez a panasz meg­állható alappal nem bír.

Next

/
Thumbnails
Contents