Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

82 tette-e s így az is, hogy eladó részéről az átadás joghatályosan megtörtént-e, jogkérdés; e tekintetben pedig ténykérdés az, hogy valósággal mik azok a tények, a melyeket az eladó megtett, az azonban, hogy ezek a tények olyanok-e, a melyek alapján az át­adás megtörténte jogi értelemben megállapítható, jogkérdés. VI. 1298. 379. Annak a megállapítása, hogy a szerződő felek akarata mily jogügylet létrejöttére irányult, abban az esetben, ha azt a felebbe­zési bíróság nem tényekből, hanem a kereseti igény alapjául szol­gáló jogügyletet szabályozó okirat tartalma alapján állapítja meg, nem ténykérdés, hanem az okirat magyarázatából folyó jogkérdés. VI. 1308. 395. Az a kérdés, hogy a hitelező adósának a tartozást elengedte-e? nem tény-, hanem jogkérdés, mely megállapított tényekből jogilag következtethető. VI. 1309. 398. Az elbirtoklás kérdésének megállapítása jogkérdés. VI. 1330. 438. Az, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási idő alatt feslett életet folytatott-e, az erre vonatkozó egyes tényekből levezet­hető jogi következtetés utján lévén megállapítható, a felülvizsgá­lat szempontjából jogkérdést képez. VI. 1380. 542. Annak eldöntése, hogy valamely egyén a szerződés megkötése időpontjában bírt-e cselekvőképességgel, nem függ attól, hogy az illető ugyanakkor elmebetegség miatt volt-e már gondnokság alá helyezve vagy nem. VI. 1394. 583. Az okirattal való bizonyításra vonatkozóan az, hogy az okirat alakilag valódi-e, ténykérdést, — ellenben az, hogy az okirat tar­talmánál fogva a felek között keletkezett-e, és minő jogviszony, jogkérdést képez. VII. 1421. 38. Annak eldöntése, hogy valamely vagyonátruházás az átruházó hitelezőinek kijátszására irányult és ebbeli minőségénél fogva a hi­telezőkkel szemben hatálytalan, jogkérdés, a mely megfelelő tény­körülményekből jogilag következtethető. VII. 1422. 41. Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos fényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis hogy azok által bi­zonyos szerződés létrejött-e, vagy pedig bizonyos fennálló szerző­dés megszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik; a midőn tehát a feleb­bezési bíróság a szerződést megszűntnek kimondja, azonban a té­nyeket, a melyekből erre következtetés vonható, meg nem állapi-

Next

/
Thumbnails
Contents