Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

80 Annak megállapítása, hogy bizonyos künnlevő követelés, mely örökhagyó hagyatékához tartozik, az arra alkalmas ténykörülményekből jogi következtetés utján történvén, nem ténykérdés. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt erre irányuló téves kijelentés azonban a felülvizsgálati kérelem helytadására alapul nem szolgálhat, ha a felebbezési bíróság ítéleti dönfése egyébként helyes. V. 944. 47. A jogügyletek jogi jelentőségének meghatározása, úgyszintén azokból a szerződő felekre háruló jogok és kötelezettségek megállapítása nem ténykérdés, hanem jogkérdés lévén, a felülvizsgálat alól nincs elvonva. V. 983. 125. Az irásba foglalt szerződések értelmezésénél első sorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő feleknek akaratát megállapítani, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. V. 1019. 204. Igényperben annak a megállapítása, hogy a végrehajtató hitelezőknek a végrehajtást szenvedő elleni követelése, az igény alapjául szolgáló ügyletnek megkötésekor már fennállott-e, minthogy az által a fenforgó esetnél az a kérdés nyer megoldást, hogy a hitelezőknek követelése, annak következtében, hogy a lejáratkor az adósnak halasztás adatott s a kölcsönről váltó állíttatott ki, jogilag új ügyletté alakult-e vagy sem, nem ténykérdésre vonatkozik, hanem a felülvizsgálat körébe eső jogkérdés. V. 1054. 269. Az, hogy valók-e azok a ténykörülmények, a miket a fél a vele szerződött fél részéről elkövetettek gyanánt felhoz, ténykérdés, ellenben az, hogy ezek a ténykörülmények, valóságuk esetén, a szerződés valamely rendelkezésébe ütköznek-e, hogy a szerződés jogi természetével ellentétesek-e, és hogy e szerint a szerződésszegés jellegével birnak-e, jogkérdés. V. 1063. 288. Az, hogy a szerződés teljesítése valamelyik szerződő félre nézve jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált, jogkérdés. V. 1073. 305. Az a szabálytalanság, hogy a felebbezési bíróság a kereseti jogot az általános magánjogi szabályok alapján bírálta meg a kereskedelmi jog szabályainak alkalmazása helyett, a megtámadott ítélet megdöntésére nem vezethet akkor, ha jogi álláspontja a kereskedelmi jog szabályainak is megfelelő. V. 1083. 324.