Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

56 í'elebbezési tárgyaláson a viszonkeresetre vonatkozóan felebbezési kérelmet szóval elő nem adott, a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, mely szerint az elsőbiróság Ítéletének a viszonkeresetet elutasító részét érintetlenül hagyta, megfelel a S. E. 152. és 166. §§. rendelkezéseinek. VI. 1143. 2. Az, hogy alperesek az elsőbiróság előtti eljárásban az adóslevél értékének le nem számlálásával védekeztek, nem oly beismerés, melylyel szemben a felebbezési eljárásban el volnának zárva annak a bizonyításától, hogy a követelés kifizettetett. VI. 1256. 301. A felebbezési bíróság előtti eljárásban a fél nincs elzárva olyan új ténykörülményeknek az érvényesítésétől, melyek az elsőbiróság Ítéletének meghozatala után merültek fel, ha azok a keresettel érvényesített jogalap megváltoztatása nélkül a S. E. 31. §-a szerint csupán annak megállapítását czélozzák. VI. 1319. 419. A beszámítás kifog ciScl cl felebbezési eljárásban is érvényesíthető. X. 2120. 169. 153. §. Pergátló kifogások a felebbezési eljárásban. A fegyelmi hatóság tényleges jogszerű gyakorlásának a hatálya az, hogy annak magánjogi következményei megbirálásánál a rendes bíróság az illetékes fegyelmi hatóságnak elhatározási körébe eső tényeknek valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét nincs jogosítva felülvizsgálni, hanem elbírálása körébe csak az a kérdés tartozik, hogy a fegyelmi határozattal megállapított cselekmények olyan természetűek-e, a melyek a fegyelmileg büntetettre nézve, a fennálló szerződési viszonynál fogva, maguk után vonják-e a magánjogi igényeknek elvesztését? V. 999. 155. A római katholikus kántortanító özvegyének nyugdíj iránti igényjogosultsága az egyházmegyei kántortanítók nyugdíjintézete ellen nem a polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság, illetve a kir. közigazgatási bíróság által bírálandó meg. V. 1037. 234. A felebbezési bíróság eljárási jogszabálysértést követett el akkor, a mikor, a nélkül, hogy az alperes pergátló kifogással élt volna, a felperes keresetét helytelenül olyannak tekintette, mely tárgyánál fogva ügybirósághoz tartozik s ez okból az elsőbiróság ítéletét hivatalból feloldotta és a további eljárást megszüntette. V. 1055. 274.