Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

54 alpereseknek csupán a hagyaték erejéig való marasztalásával megelégszik, mégis a S. E. 149. §-a értelmében a 148. §. korlátain belől jogosult, a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig a kérelmet akkép megváltoztatni, hogy alperesek nemcsak a hagyaték, hanem összes vagyonuk erejéig marasztaltassanak. A kérelemnek ily megváltoztatása, a S. E. 31. §-a értelmében keresetváltoztatást nem képez. VI. 1284. 353. A midőn felperes keresetét az ingatlanra való tulajdonjogának elismerésére és az ingatlannak birtokba bocsátására indította, a felebbezési eljárásban az alperes telekkönyvi jogának kitörlése iránt előterjesztett kérelme keresetváltoztatást nem foglal magában ; de különben ez a kérelem nemcsak felesleges, hanem helytelen is. VII. 1506. 263. Keresetváltoztatásnak nem tekintendő felperesnek a haszonbérleti viszony megszüntetése iránti perben a felebbezési tárgyalás folyamán előterjesztett az a kérelme, hogy az alperes haszonbérlő a per folyamán esedékessé vált szerződésbeli teljesítmények szolgáltatására is köteleztessék. VII. 1554. 381. Jogalapváltoztatásnak nem tekinthető az, ha felperes a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti perben a felebbezési tárgyaláson a keresettel nem közölt új szerződésmegszüntetési okot hoz fel. VII. 1571. 426. A S. E. 148. §-acsak a viszonkeresetre nézve tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a felebbezési eljárásban viszonkereset nem emelhető, — a beszámítás érvényesítésére azonban viszonkereset nem kívántatván, az, mint a követelés megszüntetésére .vonatkozó kifogás, a S. E. 152. §-a értelmében a felebbezési bíróság előtt akkor is érvényesíthető, ha ily kifogással a peres fél az elsőbiróság előtti eljárásban nem is élt. VIII. 1623. 8. Felperes a keresettel érvényesített követelését, a kifejezett lemondás kivételével, a felebbezési eljárásban is felemelheti. VIII. 1753. 306. A kereset azon az alapon indíttatván, hogy alperesek az adóslevél alapján felperestől kölcsönt kaptak, felperesnek a felebbezési tárgyaláson előterjesztett az a kérelme, hogy II. és III. rendű alperesek, a kik a kölcsön kézhezvételét tagadták, azért marasztaltassanak, mert a kölcsön az I. rendű alperessel közös tulajdonukat tevő üzletbe beruháztatott, meg nem engedett keresetváltoztatást képez. IX. 1942. 287.