Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

4t; ket folytat, melyekben ügyvédként maga jár el, díjai és költségei a zárlatot kérő irányában állapítandók meg. IX. 1872. 140. A zárgondnok díja és kiadása a zárlatot érdeklő perekben, melyekben ügyvédként jár el, a végrehajtatóval szemben a perjog szabályainak megfelelőleg megállapítandó. IX. 1873. 141. A perköltség kérdésében nem az irányadó, hogy a perre melyik fél szolgáltatott okot, vagy hogy felperes jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el a kereset beadásánál, hanem egyedül a per­rendtartásnak a perköltségre vonatkozó rendelkezései. IX. 1886. 174. Az 1868 : LIV. t.-cz. 84. §-a szerint a magyar államkincstár jogi képviselője a kir. kincstári ügyészség; az ez által kifejtett perbeli működés pedig az ügyvédi munkálattal egy tekintet alá esik. IX. 1896. 191. A megyei tiszti ügyész a perben felmerült díjainak és kiadá­sának megállapítását csakis saját törvényhatóságával szemben nem érvényesítheti; a mennyiben tehát a tiszti ügyész a törvényhatóság területén fekvő valamelyik község képviseletében, bár felettes ható­ságának kirendelésére, de a községtől nyert meghatalmazás alap­ján járt el. az ezzel az eljárással felmerült díjának és kiadásának megbízójával szemben leendő megállapítását jogszerűen követelheti. IX. 1911. 220. A szakértői költség, mint a bizonyításfelvétel költsége a per­költség egy részét képezi ugyan, azonban a felebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy habár a perköltség, a szakértői költség kivételével, kölcsönösen történt megszüntetése felebbezéssel meg nem támadtatott, a szakértői költség megfizetésére azt a felet kö­telezze, a ki arra okot szolgáltatott. IX. 1988. 386. A megyei tiszti ügyész eljárási díjára nézve, ha az ügyész a per vitelére szükséges meghatalmazást nem ügyvédi minőségben, hanem közhivatalánál fogva a megyének felperesként fellépett egyik pénztára képviseletére kapta, az 1868 : LIV. t.-cz. 252. §-a alkal­mazást nem nyerhet. IX. 1995. 402. A tiszti ügyész perbeli járandósága a perben meg nem álla­pítható, ha a tiszti ügyész a községet hivatali állásánál fogva kép­viselte, mert az ő járandóságára nézve nem az 1868 : LIV. t.-cz. 252. §-a, hanem különleges szabályrendelet lehet irányadó. IX. 2007. 420. Az örökösként perbe vont alperes, ha a hagyaték még át nem adatott is, pervesztessége esetében a perköltség megfizetésében

Next

/
Thumbnails
Contents