Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

40 A S. E. 104. §-ában tárgyalt elismerés jogelismerésre vonal ­kőzik és megkülönböztetendő a S. E. 58. §-ában említett beismerés­től, mely előbbi vissza nem vonható, míg a S. E. 60. §-a értelmé­ben esetleg a beismerés visszavonásának helye van. IX. 1846. 68. Az elismerés a S- E. 48. §-a szerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendő; ennek hiányában részitélet hozatalának helye nincs. IX. 1846. 68. A S. E. 103. §-a szerint a bíróság belátására van bizva az, hogy a kereseti kérelem felett részitéletet hozzon akkor is, ha az ellenfél viszonkeresettel élt, a mennyiben a kereseti követelést vég­eldöntésre alkalmasnak tartja. X. 2239. 369. 106. §. Az ellenkövetelésnek külön perutra utasítása. Az alperes által beszámításként érvényesített ellenkövetelés­nek külön perutra utasít hatása feltételét képező az a körülmény, hogy összefüggésben áll-e az ellenkövetelés a kereseti követeléssel, a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdés, ellenben az a másik fel­tétel, hogy az ellenkövetelésnek eldöntése szükségessé teszi-e a tárgyalásnak elhalasztását, a birói meggyőződés körébe esvén, nem tárgya a felülvizsgálatnak. V. 936. 23. Az alperes részéről beszámíttatni kivánt ellenkövetelés a fel­peres kereseti követelésével nem lévén összefüggésben, a felebbe­zési bíróság jogszabálynak megsértése nélkül mellőzhette a beszá­mítást, ha úgy találta, hogy az ellenkövetelésnek érdemi eldöntése a tárgyalásnak elhalasztását tette volna szükségessé. V. 1016. 193. A felebbezési bíróság tényállásában megállapíttatván, hogy felperes és alperesek között külön, egymástól független jogviszony létezett, jelesen, hogy felperes kereseti követelése vételi ügyletből, ellenben alperesnek beszámítani czélzott ellenkövetelése megbizási viszonyból származik s hogy alperes ellenkövetelésének eldöntése a tárgyalás elhalasztását vonná maga után, alperes ellenkövetelé­sével külön perútra volt utasítható. VI. 1183. 91. A mikor a peres feleknek egymás ellen kölcsönös követelése ugyanegy Ítéletben nyer megállapítást, a hasonnemű megítélt köl­csönös követeléseknek helyt fogható kölcsönös beszámítása és az Ítélet rendelkező részében ama beszámítás után mutatkozó és a végleges marasztalást feltüntető eredménynek tüzetes meghatáro­zása nem mellőzhető. VI. 1246. 246.

Next

/
Thumbnails
Contents