Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

26 A felebbezési bíróság alperesnek a felpereshez intézett leve­lei tartalmát szabadon mérlegelheti annak a ténynek megállapítása szempontjából, hogy alperes a felperesnek házasságot ígért és ettől az ígérettől később sem tért el. VII. 1610. 532. A bíróság a tényállás megállapításánál a más bíróság ítéleté­ben és egyéb periratokban foglalt adatokat felhasználhatja ugyan, azonban az ott megállapított tényálláshoz kötve nincs. VIII. 1681. 138. Az, hogy a bizonyító fél előadásait valószinüsítette-e, vagy hogy kiegészítésre szoruló részbizonyíték forog-e fenn vagy sem, a szabad mérlegelés tárgya, mely mint ilyen sikerrel meg nem tá­madható. VIII. 1681. 138. A mikor a kereset ingatlanra vonatkozó dologi jog érvénye­sítését tárgyazza, felperest nem terheli annak a bizonyítása, hogy az ingatlant alperesnek csak ideiglenesen, határidőig vagy vissza­vonásig bocsátotta át. VIII. 1690. 161. Habár a felebbezési bíróság a perhez csatolt alperesi levélből helytelenül tényként állapította meg azt a jogkérdést, hogy alperes viselkedése volt oka a házasélet megbontásának, mégis miután, a levél tartalma alapján, az abban foglalt alperesi nyilatkozatot való­nak fogadta el, a levél tartalma a tényállás kiegészítő részét képezi s mint ilyen, a jogkérdés felülvizsgálásánál tekintetbe veendő. VIII. 1776. 358. Ha a váltón mindkét házastárs váltókötelezett gyanánt van aláírva és a köztük létrejött vételi ügyletnél a nő mint vevő, a vé­telárba beszámítva, az egész váltói összeget vállalta át, harmadik személyekkel szemben őt terheli a bizonyítási kötelezettség az iránt, hogy a váltók keletkezésénél fennállott különleges körülmé­nyeknél fogva, az egész váltói összeg kizárólag a férjét terhelte. VIII. 1800. 414. A felebbezési bíróság indokolás nélkül mellőzheti az eskü alatt kihallgatott fél esküre nem bocsátását, ha a bizonyítás köte­lezettsége a kihallgatott felet terhelte. IX. 1862. 117. A bíróságnak ama ténybeli meggyőződése, hogy a csatolt ira­tokból mily tényállást tart vagy nem tart bizonyítottnak, mint a bizonyítékok megengedett szabad mérlegelésének eredménye felül­vizsgálat tárgyává nem tehető. IX. 1909. 215. Az olyan levelet, a melyben szerződést alkotó vagy jogügy­letre vonatkozó nyilatkozatok nem foglaltatnak s igy a perben vitás

Next

/
Thumbnails
Contents