Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

155 A bizományi ügylet mint kétoldalú terhes szerződés jogi természetével nem ellenkezik az, hogy az ügylet a megbízó javára kezesség által vagy egyébként megerősíttessék. VI. 1185. 96. Ha a kárbiztosítási szerződésnek az volt a feltétele, hogy .a biztosított tárgy értéke a biztosítási idő alatt állandóan 40 százalék erejéig biztosítatlanul maradjon, ellenben 00 százaléka erejéig biztosítva legyen és a 60 százalék erejéig több biztosító társaság meghatározott arányban vállalta el a koczkázatot, az egyik társaság felmondása következtében a szerződés egységes voltánál fogva a többi társaságok a felmondott százalék elhelyezéséről haladéktalanul gondoskodni tartoznak még akkor is, ha mindegyikük az elvállalt százalékról külön kötvényt állított ki. VI. 1198. 132. Abból, hogy a K. T. 465. §-a szerint a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, nem következik az, hogy a biztosítási szerződésnek kölcsönös megegyezéssel való felbontása csak okirat kiállítása mellett volna hatályos. VI. 1198. 132. Ha a czég bevásárlója az eladókkal kötött ügyleteknél a czég tudtával mindig oly nyomtatványokat használt, a melyekben vevőként a czég szerepelt és a czég az ilyen módon kötött ügyleteket és az eladók által szállított terményeket elfogadta, ebből jogilag az következik, hogy az eladókkal a vételi ügylet a czég akaratának megfelelőié" ennek a czégnek nevében köttetett, hogy tehát azoknál az ügyleteknél a bevásárló jogilag a czég meghatalmazottjának tekintendő s így az eladókkal kötött ügyletnél bizományi viszony fenn nem forog. VI. 1202. 144. A K. T.-nek a bizományi ügyletről szóló 368. §. egyenes rendelkezésével szemben abban a jogkérdésben, hogy valamely ügylet bizományi ügylet-e. a csak ténykérdésben esetleg elfogadható szakértői vélemény nem lehet irányadó és a K. T. 1. §-ához képest nem volna tekintetbe vehető valamely netán kifejlődött, de a törvény 368. §. rendelkezésével ellentétes kereskedelmi szokás sem. VI. 1202. 144. A ki a vevő által a vételi ügylet megkötésére fel van hatalmazva, meghatalmazottnak tekintendő arra is, hogy az eladóval a vételár mennyiségét és fizetési idejét megállapítsa ; ha tehát ezek iránt a meghatalmazott a vevő által korlátoltatott, ez az eladót csak akkor érintheti, ha az eladó arról a korlátozásról tudomással bír. VI. 1202. 144.