Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

136 alapján a birói jogsegély csupán a jóhiszemű szerző fél részére ismertetik el jogosultaknak. VII. 1574. 431. Színlelt az az ügylet, a melynél a felek, valódi akaratuk szerint, ügyletet kötni egyátalán nem akartak, vagy pedig valódi akaratuk nem az volt, a melynek az ügylet kötésekor kifejezést adtak, ellenben a hitelezők kijátszására irányuló s a szerző fél rosszhiszeműsége következtében megtámadható ügyletben nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre. VII. 1578. 444. A szerződő felek között valóban létrejött vagyonátruházás is megtámadható az igényperben az alperes által azon az alapon, hogy a végrehajtást szenvedő részéről történt vagyonelidegenítés a hitelezők kijátszását czélozta s hogy a szerző fél rosszhiszemű. VII. 1578. 444. A végrehajtás foganatosítása alkalmával elkövetett szabálytalanság az igényper keretében felül nem bírálható. VII. 1579. 448. A lefoglalt dolognak jóhiszemű szerzője, a ki a lefoglalásról nem tudott, a dolog tulajdonát a zálogtól mentesen szerezheti meg, ha mindjárt a végrehajtást szenvedő jogszerűtlenül, vagyis a foglalásról tudva idegenítette el a lefoglalt dolgot. VII. 1579. 448. A vasúti vonalnak egyes részei, mint sinek, talpfák, stb. nem különálló dolgok, hanem egy összetett dolognak, a vasúti vonalnak, alkatrészei. Ha a vasút nem szolgál csupán az ingatlant ideiglenesen használó egyénnek gazdasági czéljaira, hanem az ingatlannal mint fődologgal a rendeltetésének megfelelő állandó külön viszonyban van, mint az ingatlan tartozéka azt illeti tulajdonjoggal, a ki az ingatlant árverésen megszerezte; és ezen nem változtathat az, hogy az árverési vevő az ingatlanba történt birói bevezetése alkalmával a vasutat külön birtokába nem vette, s hogy azt maga részéről is saját követelése erejéig mint ingóságot végrehajtásilag lefoglaltatta. VII. 1582. 459. Ha a fődologhoz maradandóbb és szilárdabb jelleggel hozzáépített tartozék a fődologtól csakis összes alkatrészeire fölbontva választható el: az nem csak sérelmével jár az illető tartozék állagának, hanem az elválasztással a tartozékot képezett összetett dolog mint ilyen létezni meg is szűnt és ha az alkatrészek más fődologhoz ismét hozzáépíttetnek, az ekkép keletkezett dolog jogilag már nem is azonos az előbb létezett dologgal. VII. 1582. 459. A kir, kincstárnak a telepítvényessel kötött szerződésben