Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

124 beérkezte vagy a zárlatnak telekkönyvileg történt feljegyzése időpontjával, hanem csak a bérlőnek vagy haszonbérlőnek a zár alá vételről való értesítésével kezdődik. IX. 1873. 141. A végrehajtási törvény 124. és 125. §§-ainak rendelkezésével nem áll ellentétben, hogy olyan esetekben, midőn a lefoglalt haszonbérre nézve a végrehajtás foganatba vétele után oly körülmények merülnek fel, a melyek következtében vitássá válik, hogy a lefoglalt haszonbér egészben vagy részben a végrehajtást szenvedő javára érvényesíthető-e, a haszonbérlő saját jogi érdekének megóvása végett fizetés helyett a megítélt haszonbérnek vagy egy részének bírói letétbe helyezésére köteleztessék. IX. 1878. 157. A zárgondnok a zárlat alatt levő birtokon tartózkodása alatt az ottani gazdatiszttől nyervén ellátást, ha ez a zárlatot szenvedők ellen e czimen mit sem számított fel, a zárgondnok az egyes utazásokkal felmerült ellátási költséget jogszerűen teheti követelésbe a zárlati tömeg terhére. IX. 1882. 166. Annak jogi alapja nincs, hogy a zárgondnok ellátási költsége két egész napra állapíttassék meg, ha meg van állapítva, hogy az egyes utazás egy és fél napot vett igénybe. IX. 1882. 166. Az 1881 : LX. t.-cz. 253. §-a értelmében a hagyatéki eljárásban felmerült zárlatoknál is azok a szabályok alkalmazandók, melyek a végrehajtási eljárásra nézve elő vannak írva; következéskép külön törvényes rendelkezés nélkül nincs helye annak, hogy a hagyatéki zárlatoknál a zárgondnok dijai csak az 1877: XX. t.-cz. 81. és 82. §-ban előirt mérvben állapíttassanak meg. IX. 1882. 166. A zárgondnokot a számadás összeállításáéit is a külön díjazás megilleti. IX. 1882. 166. Az 1881 : LX. t.-cz. 185. és 186. §-aiban a bíróilag elárverezett ingatlanokért az árverési vevő által megígért vételár behajtása iránt előirt rendelkezések szerinti eljárás mellőzésével az árverési vevő ellen a hátralékos vételár behajtása iránt polgári per folyamatba nem tehető. IX. 1885. 173. Ha sem a telekkönyvből nem tűnik ki, hogy az árverés tárgyát képező ingatlanon épület van, sem az árverési hirdetményből vagy árverési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy az árverés tárgyát házas telek vagy épületek képezték, és az árverési vevő a bírói árverésen tudta, hogy azt az ingatlant, melyen .egy harmadik személy házat épített, meg nem vette, az árverési vevő jogszerűen nem hivatkozhatik a szerzés tekintetében a telekkönyvre. IX. 1907. 210.