Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

f 121 zésével nem járt el jóhiszeműen s így felperessel szemben rang­sorozati elsőbbsége nem bir hatállyal. VI. 1283. 351. Hagyatéki zárlat utján összeirt ingókra nézve harmadik sze­mély tulajdonjogát az 1881 : LX. t.-cz. 216. §. liasonszerűségénél fogva per útján érvényesítheti. VI. 1281). 363. A munkaadó jogosítva van abban az esetben, ha alkalmazott­jának fizetése más hitelező javára lefoglaltatok, az adott fizetési elő­leget az alkalmazottnak még ki nem adott fizetéséből a végrehajtási zálogjogra való tekintet nélkül visszatartani. VI. 133Í). 462. Az 1881 :LX. t.-cz. 241. §. rendelkezéséből önkényt folyik, hogy oly harmadik személy, ki a zár alá vett ingóságokra a zárlat foganatosításának időpontját megelőzően keletkezett jogviszonyból tulajdoni joggal vél birni, ebbeli jogát a birtokos és a zároltató ellen indítandó tulajdoni keresettel érvényesítheti. VI. 1340. 463. A végrehajtást szenvedett házának, illetve a bérjövedelmek­nek zár alá vétele esetében a kirendelt zárgondnok hatáskörének terjedelme attól függ, hogy a zárlat mi alapon volt elrendelve s hogy a zárgondnok volt-e a zárlatot elrendelő bíróság részéről ke­zelési utasítással és mily utasítással ellátva. VI. 1360. 501. Az a kérdés, hogy a sorrendi tárgyalásnál soroztatni kért kö­vetelésre vonatkozó zálogjog törvényszerűen kebeleztetett-e be s hogy u bekebelezést elrendelő végzés jogerőre emelkedett-e? az 1881 : LX. t.-cz. 96. §. értelmében a sorrendi végzés keretébe, tehát az árverést foganatosító telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartoz­ván, a perreutasitás alapján a követelés feltétlen sorozása iránt indított perben megvitatás és eldöntés tárgyává nem tehető. VII. 1408. 9. A bérbeadó nem köteles tűrni, hogy a bérelt helyiségben levő ingók a bérelt helyiségből olykép távolíttassanak el, hogy még a félévi bérösszeg se találjon az ott maradt ingókban fedezetet, a mennyiben pedig tudta nélkül vagy épen tilalma ellenére elvitet­tek, jogosítva van azok visszaállítását, esetleg pedig megfelelő biz­tosíték adását követelni. VII. 1485. 213. Ingatlanok tartozékai, jelesül ha azok a nyilvánkönyvben mint ilyenek felsorolás mellett ki vannak tüntetve, az ingatlan jogi természetét követik, és mindaddig, a míg attól el nem választat­nak, azokra joghatállyal csak telekkönyvi bejegyzéssel szerezhető zálogjog; következéskép oly esetben, a midőn az ilynemű tartozé­kok mint ingóságok foglaltatnak le és ugyanazok mint az ingatlan

Next

/
Thumbnails
Contents