Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

90 zik a kötelezvényen adósként aláirt közgyámtól származó pénztári hiányokból. VI. 1220. 182. A felebbezézi eljárás az elsőbirósági eljárásnak folytatása lévén, perjogi akadály nem forog fenn a tekintetben, hogy a felebbezési eljárásban oly személyek is perbe vonassanak, a kik az elsőbirósági eljárásba be nem idéztettek, de a kikkel szemben az ügy csak a többi pertársakkal együtt és egységesen dönthető el. VI. 1282. 349. A K. T. 64. és 88. §§-ai szerint a közkereseti társaság minden tagja a társaság kötelezettségeiért egyetemlegesen felelős és a keresetlevél csak előkészítő irat lévén, ha felperes az elsőrendű alperesként perbe vont közkereseti társaságnak feloszlása után megjelent: volt tagjával szemben is keresetét szóval előadta, ez a másodrendű alperes pedig védekezett is, ezek után az a körülmény, hogy másodrendű alperes nem keresetlevél mellett idéztetett meg, már nem tekinthető lényeges szabálytalanságnak. VI. 1333. 444. A felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatására vagy feloldására nem szolgálhat okul az Ítélet indokolásában felhozott oly kijelentés, mely a felek közötti jogviszonyra vonatkozik ugyan, de a perben sem megvitatva nem lett, sem eldöntés tárgyává nem tétetett. VII. 1428. 60. A tanúnak az illető fél részéről történt megvesztegetésére és a tanú vallomásában felhozott tény valótlanságának kimutatására felajánlott bizonyítás nem mellőzhető, ha eldöntendő az a kérdés, hogy az eskü alatt kihallgatott felek melyikének vallomása bir valószínűséggel. VII. 1475. 189. Egymagában annak a megállapításával, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időszakban másokkal is közösült, még nincs megállapítva az a döntő körülmény, hogy a fogamzási időszakban alperes közösült-e a törvénytelen gyermek anyjával vagy sem. VII. 1545. 354. A félnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság a tanú vallomását nem vétette szorul-szóra jegyzőkönyvbe, és hogy a jegyzőkönyv a felek előtt fel nem olvastatott, annak elődása nélkül, hogy ebből az ügy eldöntésével vele szemben minő jogsérelem történt, tekintetbe nem vehető. VIII. 1775. 356. A szakértők véleménye csak tájékoztatásul szolgál, azonban a biró saját belátása szerint állapítja meg a tartásdíj összegét s e mellett nem tartozik a fél által érvelésül felhozott egyes adatok és