Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
27 2050. A S. E. 25., illetőleg az 1868 : LIV. t.-cz. 103. §-a szerint a nyilvánosság kizárásának megtagadása vagy elrendelése iránt hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A S. E. 99. §-a szerint az eskü alatti kihallgatásra kitűzött határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Az Ausztriában történt születésről az ottani illető egyházi hivatal által kiállított anyakönyvi kivonat közokirat erejével bir és ezt az erejét a fennálló viszonosságnál fogva Magyarországban is megtartja. Az, hogy a biróság a nem magyar okiratot, ha azt a biróság és a felek megértik, perben elfogadja, a bíróságnak olyan belső ügykezelési dolga, mihez a félnek beleszólási joga nincs. A S. E. 44. §-a szerint az 1868 : LIV. t.-cz. 9. §-a a sommás eljárásban hatályon kívül van helyezve és a biróság belátásától függ a polgári per tárgyalását büntetendő cselekmény jelenségeinek fenforgása esetében a büntető eljárás jogerejű befejezéséig felfüggeszteni, ezt tehát megtenni nem köteles. Arra nézve nincs kötelező eljárási szabály, hogy a biróság, ha mindkét felet eskü alatt kihallgatja, a felek közül előbb melyiket hallgassa ki és hogy a biróság a felet eskü alatt csak akkor hallgassa ki, ha erre őt megidézte, nem pedig akkor is, ha a fél eskü alatti kihallgatás végett idézés nélkül megjelent, esetleg saját ügyvédje által előállíttatott. Az anya törvénytelen gyermekének atyjától csábítás vagy büntetendő cselekmény esetében a szüléssel okozott vagyoni hátrány megtérítését is követelheti. A perköltségek közé tartozik a fél személyes megjelenésével, eskü alatti kihallgatása alkalmával felmerült költség is. A felebbezési biróság alperest a felperes törvénytelen gyermeke részére tartásban marasztalta, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással:
