Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

22 meg nem idézte és el nem marasztalta; mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panasszal meg sem támadott tényállás szerint W. W. M. hagyatéka bíróilag már át van adva, ilyen esetben pedig az ismeretlen örökösök perbenállásának helye és szüksége nincs ; és mert nincs ugyan perjogi akadálya annak, hogy felperes a per folyama alatt alperesek gyanánt másokat perbe vonjon ; azonban a dolog természeténél fogva ennek csak az elsőbiróságnál lehet helye; már pedig felperes a felebbezési tárgyaláson kivánta H. K.-t és H. Gy.-t alperesek gyanánt perbe idéztetni; következésképen a felebbezési bíróság ezeknek alperesek gyanánt idézését helyesen mellőzte és a megidézés hiánya miatt ugyanazokat jogszerűen el sem marasztalhatta. (Kir. Guria I. G. 131/1904. 1904 szeptember 7.) 2046. Egymagában véve az, hogy a nő külön vagyonát tevő ingatlant a férj birtokolja és kezeli, a férjnek a terméshez, mint az ingatlan rendszerinti tartozékához igényét meg nem állapítja. A felebbezési bíróság felperest igénykeresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében a íelebbezési biróság ítéletét anyagi jogszabály megsértése miatt támadja meg; ez iránt felperes részéről felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis felperes a férje ellen alperes javára lefoglalt ingatlan haszonélvezetét, illetőleg szőllőtermést és bútorokat azon az alapon igényli, hogy az ingatlant s bútorokat ő a maga részére és saját külön vagyonából szerezte és az ingatlan telekkönyvileg is kizáróan az ő nevén van. A felebbezési biróság valónak fogadta el azt, hogy az illető ingatlant és bútorokat felperes a végrehajtást szenvedővel fennálló házassága alatt szerezte, azonban felperest keresetével azért utasította el, mert a házasfelek egyike vagy másika által a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő, a mire nézve főszerzőnek a férj veendő és a miből való igényét a nő