Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

-20 harmadik személyekhez való viszonyát is; következésképen harmadik személyek az illető betéti könyv tulajdonosául a betevőként ezen megnevezett személy irányában csak abban az esetben ismerhetők el, ha bizonyítva van vagy az, hogy a betett összeget a megnevezett személy nevére a sajátjukból tulajdonjoguk fentartásával helyezték el a takarékpénztárba, vagy az, hogy a betéti könyv tulajdonjogát, avagy azzal sajátjuk gyanánt rendelkezhetési jogot valamely alkalmas módon megszerezték, ellenben a betéti könyv puszta birtoklása a birlaló javára harmadik személyek irányában mi jogot, sem állapit meg. (Hasonló értelemben határozott a kir. Guria az 1901 november 6-án 6000 és 1902 június 27-én 1345. szám alatt). Minthogy pedig az alsóbirósági Ítéletekből és tárgyalási jegyzőkönyvekből kitetszőleg felperes nem bizonyította azt, és a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek is tények megállapítva az iránt, hogy a II. rendű alperes által gyámolt Z. M. nevére kiállított illető betéti könyvre a megfelelő összeget csakugyan I. rendű alperes a sajátjából tulajdonjoga fentartásával helyezte el a takarékpénztárba, vagy hogy a II. rendű alperessel szemben az I. rendű alperes annak a betéti könyvnek tulajdonjogát avagy az azzal sajátjaként rendelkezhetési jogot valamely alkalmas módon megszerezte, sőt az illető betéti könyv tekintetében a felebbezési bíróság e szempontból felperest a II. rendű alperessel szemben elutasította és e részben a felebbezési bíróság ítélete jogerős ; minthogy ilyen körülmények között jogszerűen kell következtetni azt, hogy felperes az I, rendű alperestől azt a betéti könyvet jóhiszeműen és jogszerűen óvadékul, illetőleg kézi zálogul meg nem szerezhette és így mint ilyent az I. rendű alperessel szemben fennálló követelésére a II. rendű alperes beleegyezése nélkül jogosan fel sem használhatja: ezeknél fogva a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperest felhatalmazta arra, hogy az illető betéti könyv értékéből az I. rendű alperessel szemben fennálló követelésére nézve magát kielégíthesse ; épen ezért, alperesek egyéb tárgytalanná vált panasza mellőzésével, alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni, és a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával felperest az illető betéti könyv tekintetében keresetével egészen elutasítani és a S. E. 168. §. alapján az I. rendű alperes javára is a felebbezési eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 115/1904. 1904 szeptember 6.)