Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

14 örökösödés; már pedig a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valóknak elfogadott hagyatéki iratok szerint G. M. után tőle származó örökösödési szerződés vagy végrendelet nem maradt, ellenben maradtak leszármazói és hagyatékához tartoztak a k.-i 213. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok is; következésképen ezek az ingatlanok is minden alakszerűség nélkül is, már G. M. elhaltával örökségképen csak az illető leszármazókra szállottak és azok tulajdonjogát a IX. rendű alperes csakis valamely az örökösödésen kívül álló és az illető leszármazók akaratelhatározásából folyó élők közötti ügylet utján szerezhette jogilag meg; ezzel szemben tehát a jelen perben, a miben felperes keresete következtében a IX. rendű alperes örökösi minősége vizsgálat tárgyává volt teendő, mi jogi jelentőséggel sem bir egymagában véve az, hogy a hagyatéki biróság azokat az ingatlanokat örökösödés czimén adta át a IX. rendű alperesnek, hogy a telekkönyvben is a IX. rendű alperes szerzése cziméül örökösödés van bejegyezve és hogy ennek folyományául közvetlenül a IX. rendű alperes ellen a felperesi követelés erejéig azokra az ingatlanokra a zálogjog előjegyzése elrendeltetett ; hanem jogilag nyilvánvaló, hogy G. M.-nak a IX. rendű alperes nem örököse, és hogy azokat az ingatlanokat a IX. rendű alperes nem örökölte G. M. után. Az illető hagyatéki iratok szerint a IX. rendű alperes szerzése cziméül az szolgált, hogy az illető leszármazók kijelentették, hogy a k.-i, 213. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra nézve örökösödési jogukról a IX. rendű alperes javára lemondanak és ennek azokat az ingatlanokat tulajdonul átengedik, a IX. rendű alperes pedig kijelentette, hogy ez által ő a férje tulajdonát képezett vagyonokhoz özvegyi jogára nézve kielégítést nyert. A IX. rendű alperes ekként meghatározott szerzési cziménél tehát, tekintettel arra, hogy az özvegy nőt elhalt férje után törvény szerint az özvegyi jog megilleti és hogy ennek mérve és módja iránt az érdeklettek szabad megegyezése kizárva nincs, jelentkezik a IX. rendű alperes részéről szolgáltatott ellenérték, nevezetesen a G. M. elhaltával megnyílt özvegyi jogának szzrződésileg szabályozott végkielégítése; a IX. rendű alperes szerzésének czime tehát nem ajándékozás és így az ajándékozásra vonatkozó jogszabályok jelenleg nem alkalmazhatók; épen ezért téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a jogi indokolása, a mely szerint a IX. rendű alperes illető szerzését ajándékozásnak minősítette, azonban ez a körülmény